Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2
1937-10-26 [166]
'. MaGUR CRSZiGOS TÜL'óSílo K á z i r a t NE^értekjzlet, 6. oldal. Budapest, 1937.október 26. XIX. évfolyam, 244. szám. /Darányi Kálmán miniszterelnök beszédének 5. folytatása./ B tárgyalások a sinajai ós genfi megbeszélések után oág korántsem jutottak nyugvópontra s az idő szerint nem is lehet előre látni, hogy mennyi időt fognak még igényelni, ^zzal egyébként, hogy e 13r e n d sak. hos sz as. , ho ház ó a t üre Íme s ' t árg y a lá sokkal 1; he t ar e dmóny t e jár-, ni, kezdettől íogva tisztában voltunk. £ kérdés részleteivel ez idő szerint nem kívánok foglalkozni s csupán azt tartom szükségesnek leszögezni, hogy kézenfekvő okoknál fogva szomszédainkkal addig a je Íz e 11 norm*. 1 i s víszonv kialakulása nem lesz elérhető, . amig Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyar kisebbségek sorsában javulás nem áll be. A tárgyalások sikere következésképpen attól függ, hogy a kérdéses államok a kisebbségek felé el tud ják~e magukat oly magatartásra szánni\ amelyet mi egy megértőbb korszak kiindulópontjának, az érdékalt kisebbségek pedig egy jiibo jövő zálogának tekinthetnek. - Tisztelt Pártértekezlet! - Az a külpolitikai helyzet, amelyre rámutattam, s azok a külpolitikai problémái, amelyek e helyzetből folyólag a mi szempontunkból megoldásra várnak/bizonyos mértékben megszabják azt az irányt, is, amelyet politikánkkal az --.rázár: határ' in helii] követnimk kell. Mi a mi politikánk első kötelessége? Termelő, épitő, erőket egyesitő munkában összefogni mindazon értékeket, amö>Ivekkel a nemzet rendelkezik, feloldani azokat a szociális feszültségeket, amelyek megszüntetése módunkban állt Társadalmi osztálvok, termelési tényez ők között megteremteni és fenntartani a nemzeti igazságnak megfelelő békét, a nénoel a nénért dolgozva t fokozat os épit« munk é val b i zto sítani fen n mara dásunk: ' ^és nem z eti asn rrác icnknaií megfelelő iöv" feilődáslnk alapjait. Sz3rt állit i a a kormány munlássága előterébe programra ja szociális vonatkozásait,, Bit tartom én is elsősorban hangsulyozahdón&K, amikor azonban azt teszem, egyáltalában nem szándékom kisebb"iteni annak a munkának ieáentőS3g5t, amelyet közÍOPÍ szervezetünk,kögigazgatásunk, nemzeti kultúránk tovább fejlesztése terón kii e iteni akarunk. B kérdések egymással a legszorosabb kapcsolatban állanak, az az állapot, amelyet szociális téren a mag var náp számára biáositani akarunk, nem érhető el anélkül, hogy nö tenném^ meg a szükséges lépéseket a közjogi, igazgatási ós kulturális feladataink terén. A ^kormány közjogi reformprogramra jában teljesen azokat a törekvéseiét tette magiévá, amelyeket o lhalt nagynevű elődöm kifejezésre juttatott. Az 5 politikai hagyatékából vettük át a közjogi reformok alapjául szolgáló gondolatokat. Xtvettük azért is, mert meggyőződésünk, hogy * kéróé s e k m. : áolóásáva 1 közéletünket sulykán nvug- taiah jtó.._TTiomen rj3iTio^t._ tudunk kika.pn sülni , - Azok a köziogi reformok, amelyek megoldására vállalkoztunk, önmagukban sokat nem jelentenének, "ügyedül a titkos szavazás bevezetésével, de akár a legészszerübbnek , látszó más alkotmánvjogi reifiorn> mai mág nemzetet'' 1 joldogcá n em tettek.
