Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-22 [166]

MAGYAR ORSZACOS TuDóSITó, 3. törvényszéki kiadás. Budapest, 193V. október 22. KISKORÚNAK DOLLÁRBETÉTBEN ELHELYEZETT ÖRÖKSÉGE CSÖKKENT ÉRTÉKBEN FI­ZETENDŐ VISSZA. Amikor a koronaromlás veszélye után a magánfelek tőkéiket az értékromlás­tól megóvni akarták, divatossá váltak az úgynevezett dollárbetétek. Ezen ügyletekből kés bb rengeteg per keletkezett, mert a pénzintézetek a dol­lár jelentősen lecsökkent árfolyama szerint akartak fizetni. E perekben keletkezett joggyakorlat még mindig erősen ingadozik. Egyik bíróság a be­tevők javára dönt, de i&en sok itélet keletkezett^ amely a pénzlnteBeteket a mostani csökkentett árfolyamú dollárfizetésre kötelezte. Pethő Tibor dr. budapesti kir,, törvényszéki biró'most hir­detett ki egy olyan Ítéletet, amelyben részletesen indokolja, hogy a dol­lár árfolyamcsökkenésének hátránya miért terheli a betevőket. A perbeli tényállás szerint Deutsch Gábor özvegye kiskorú gyer­mekeinek hagyatékát takarékpénztári betétkönyvre helyezte el; Biztosítani" akarta a gyermekek vagyonát és ezért a betétet annakidején 5.72 pengős ár­folyam mellett dollárban helyezte el. Most, hogy ki akarta venni á dollár­betétet, a pénzintézet az 6»72-Ös árfolyam helyett a mostani 3,37-es ár­folyam szerint akarta kifizetni az összegét. Az anya azonban pert indított és keresetében arra kérte a törvényszéket, hogy a pénzintézetet az 3.72­es árfolyamnak megfelelő 84.3oo pengő megfizetésére kötelezze, A törvényszék azonban a felperest ezirányu keresetével eluta­sította. Az itélet indokolása kiemeli, hogy a felperes szándéka minden va­lószínűség szerint az volt, hogy a pénzt ertékállóan helyezze el. Ez a szándék azonban egymagában nem elegendő ahhoz, hogy a dollár árfolyamcsök­kenése révén keletkezett kárt a pénzintézetre hárítsa. Bizonyos, hogy'a fálek között az értékállandóság kikötése kifejezetten nem történt meg. Ha már most - mondja az itélet - a felperes a pénzét dollár-bankjegyekben tar­totta volna birtokában, akkor is beállott volna pénzének értékcsökkenésé. Ennek megakadályozása nem képzelhető el olymódon, hogy pusztán a dollár­bankjegyek betétként való elhelyezése által a betevő olyan biztosítási ügyletet köt, amelynél fogva mindennemű pénzromlástól eredő kára megtérül anélkül, hogy hiztositási dij fizetésére lenne kötelezve. Nyilvánvaló; hogy ha a felperes a dollárbanki egyeket annakidején megtartotta volna, ak­kor a pénzromlás előjeleként előálló árfolyamcsökkenés esetén iparkodott volna dollárbankjegyein túladni*'hogy a kárt magától elhárítsa. Sem gazda­sági szempontból nem indokolható, sem pedig a rendes gondossággal össze rwm egyeztethető áz, hogy amikor a dollár napokon át következetesen veszí­tett árfolyamából, a betevő ahelyett, hogy kára enyhítése céljából a dol­lár eladása helyett közömbösen nézze saját javai pusztulását és a bekö­vetkező kár minden kockázatát a pénzintézetre hárítsa. Nem hívatkozhátik" á felperes arra sem, hogy a pénzintézet a dollárokat a betevés után 3^2­-ös árfolyamon értékesítette, mert köztudomású, hogy a pénzintézetek az idegen pénznemre szóló követeléseiket csak részben helyezhetik el azonos pénznemben, /MOT/G. KÉNYSZEREGYEZ SÍIG. - A budapesti királyi törvényszék megindította a kényszeregyez­ségi eljárást Klein Andorné született Litzmann Irma /Király„utca 18./ be­jegyzett gyermekruhakereskedő ellen. (Vagyonfelügyelő Benyövszky István dr. ügyvéd. Követelések bejelentésé november 11-ig az OHE-nél. ../MOT/

Next

/
Thumbnails
Contents