Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-07 [165]

Budapest, 1937. október 7. XIX. évfolyam, 228* szám. NYÍR3 JÓZSEF SZÉKF-.'GLJKÓJA A KISFALUDY TÁRSASÁGBAN, A Kisfaludy Társaság szerdán délután a Magyar Tudományos Aka­démia üléstermében tartotta októberi felolvasó-ülését, amelynek Ibülönös jelentőséget kölcsönzőét az, hogy az ülésen Nylrő József, a kiváló erdélyi iró székfoglalóul egyik irodalmi értékű novelláját olvasta fel. A kitűnő iró m?t- a6iá>i 11 s z e s és nagyszámú közönség gyűlt össze, sokan kiszo­rultak a terembol t . Az ülésen Vcinovich Géza elnökölt, aki megnyitó beszédé­ben megemlékezett a magyar nemzet gyász ünnepéről, október hatodik áról. - Ma nemzeti gyásznap van - mondotta - mult századi szabadság­harcunk szomorú emlékű napja, a tőlünk azóta elszakított Aradnak örök gya­sza, A költő akkor, tenger szenvedés utón azt énekelte: "Az nem lehet, hogy annyi sziv .'iába onta vért,~ Keservben annyi hü ke be 1-Szakadt meg a honérte- c c-" Biznuai: kell abban-, hogy a világháború szörnyű vér áldozata sem hozhat ránk pusztán szomorúságot és szenvedést, - hogy az aradi vértanuk szobrán álló Hungária kezében még kizöldül ö babérág, mint Áron vesszeje a rí i gy s z e k r ény be n a Az elnöki megnyitó után Kéky Lajos főtitkár a társaság folyó ügyeit ismertette, majd a közönség lelkes ünneplésétől kisérve Nylrő Jó­zsef foglalta el az előadói széket és elsőnek kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg Surányi Miklósról., a mult esztendőben elhunyt Íróról;, Kevés irónk van ~ mondotta - kinél a gyermek és ifjúkorban szerzett lelki alapok élete végéig olyan szilárd érintetlenségben megmaradtak volna, mint nála. Életének szerenesés e Irende lése, hogy minél inkább megismerte a valóságot, annál görcsösebben ragaszkodott a maga belső vi 1 ágához * Ha a valóság ki­ábránd í. tó la g hatott is, némileg fanyarrá tette is, sohasem rántotta le az élet sarába.- Elmondhatjuk róla? nem a világból gazdagodott, hanem a vilá­got gazdagította, ami egyébként minden igaz tehetségnek végzetesen szép elrendelése-, Pedig Ismerte az eletető Jóformán mint gyermek került közös­ségbe az újságírással, mint a "Magyarország" munkatárs a o Később újra visz­szatért hozzá, mint a Nemzeti Ujsag, majd a Budapesti Hírlap főszerkesztő­je. Csak aki próbálta^ az tudja igazán, hogy a szerkesztőségek az élet minden rezdülésének gyújtópontjai, ü valóság örök izgalmat, 'belső veszélye­ket rejtő lövész árkai, melyekben vagy elpusztul az újságíró, vagy uj vi­lágot teremt magában, de érintetlenül nem marado Azok közé tartozott Su­rányi Miklós, akik az értékek u,n, "átértékelésénél" sem adták fel az örök érvényűnek megismert magyar értékeket ós hagyományokat, belső idealizmusu­kat^ melyeknek minél tökéletesebb megismerését, életkfórüSményétnek változá­sa is lehetővé tette.- Az érzékeny idegzetű, fölényes látása, etikai és szellemi ereje tudatában levő modern emberre.- ki az őt ért hántásokat mindössze finom, gúnyos mosollyal és elnézéssel torolta csak meg egész éle­tében, a világháború és az azt követő idők végzetes hatással voltak* Ami­kor az embere!- milliói kétségbeesésükben Önmaguktól menekültek, Surányi Ugyanakkor a világ és eseményeinek halálos hatása elől önmagába menekült. Amikor a szinte ki he verhetetlen külső ós be Iső toeszteségek, az egyént tel­jesen, feláldozó tömeguralmak és államrendszerek, doktrínák, politikák mindent elsodró kegyetlenséggel az emberiségre zúdulnak: ő'meg látja az élet ós jövendő két szí 1 ár. J . pontját- Krisztust és Q lelket, az alkotó mű­vész legyőzhetetlen; igaz forrásait., Tudta, hegy a legnagyobb hősiesság a vi 1 ágoni élni és talán senkit sem bántott jobban a valóság., -mint őt; de éppen a le Iko "oo Krisztus segítségével jutott ei ahhoz a bölcseo éghez, me­lyet egyszerű mélységében Így fogalmazott meg 1 ; Ve gyünk mindent ugy, ahogy van, de hőájj ünk tul raj ta •» EK az egyetlen kötc les s égünk* ,! Eletének az a legnagyobb trago^^ája, hogy mikor értékes tehetsége kiteljesedett ás legszebben szárnyalt, akkor vette ki a kenőből a halál a tollat-... Az elis­merés tetőpontján állott. Ami hang támadt ls ellen,, az sohasem a művész­nek szólott,-. As o ml ékbe«séd után íiyiro József egyik elbeszélését olvasta el székfoglalóul., majd Szász Károly "Életem" cimü most készülő- inunk áj ából I "Gyermekkori emkékek" eimmel olvasott fel rósz le beket, végül nagy tetszés­! tői ki s érve Falu Tam ás költeménye 3 bő?, a dott elő. A ' A felolvas ó-ülés után a t é ca as ág zárt ülésben folyó ügyeket % tárgyalt. /MOT/ Vr,

Next

/
Thumbnails
Contents