Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-07 [165]

MAGYAR ORSZÁGOS 'TUDÓSÍTÓ Budapest, 1937, október 7. XIX. évfolyam, 228. szám. TÖRVÉNYSZÉK. A TÁBLA SZERDÁN HIRDETETT ÍTÉLETET A RABLóGYál LK03SÁGGAL VÁDOLT SZ06 I3TVÍN IS SZOÓ KERENG 3ÜNPÖR1BEN. A királyi tábla Kállaj - tanácsa szerdán délelőtt folytatta a rablógy i lkos s ággal vádolt Szoó-fivérek bünpörének fellebbviteli főtárgyalás át. Kedden mindkét vádlott ügyében befejezték az előzmények és az iratok ismertetését, ma a perbeszédekre és az Ítélethozatalra került sor. A tábla elsőnek a felmentett Szoó Ferenc ügyét vette elő s Kállay Miklós dr. tanáoselnök újólag kihallgatta a vádlottat. Szóé Fereno kijelentette, hogy ártatlan, eddigi vallomásaihoz nincs mit hozzátennie. Ezután Auer György dr. kir. főügyészhelyettes tartotta meg vádbeszédét. A közvádló hangoztatta, hogy a halálraítélt Szoó István magatartása kétségtelenül emlékeztet a csapdába jutott vad rendszertelen kapkodására, mindamellett - a vád szerint - merültek fel kétségtelen bizonyítékok is az öccse által megvádolt Szoó Ferenc bűnösségére nézve. Saoó Ferenc bűnösségét három szavahihető tanú - egy ügyvéd, egy hírlapíró és e gy orvostanhallgató - előtt határozottan beismortoj e tanuk előtt lo is játszotta a véres cselekmény egész lefolyását S mlndczenfelül öccséhez irt levelében is elismerte a saját bűnösségét* Mindezek alapján a főügyészhe lye ttes fenntartotta a vádat Szoó Ferenccel szemben, akinek megbüntetését indítványozta . Sándor László dr. védő ezzel szemben főleg arra mutatott rá, hogy Szoó IStván csupán a halálos Ítélet elhangzása után próbálta megvádolni a saját testvérbátyját; ugy ho^y eljárass élénken emlékeztet a bajbajutott ember szalmaszálhoz kapkod ás ahoz. Bizonyltja Szoó Ferenc ártatlanságát, hogy a rablott pénzből egyetlen fi llérnyi, nem jutott az ő kezéhez, A halálraítélt fivér vádaskodása összeomlott, Szoó Ferenc ártatlansága bebizonyult, az itélet - a védelem szerint - csakis felmentő lehet. Szoó Ferenc vádlott az utolsó szó jogán újra ártatlanságát hangoz tattá, Közvetlenül ezután a királyi tábla folytatta a halálraítélt Szoó István bünpörének ugyancsak tegnap félbeszakított fellebbviteli főtárgyalását, Kállay dr. elnök ehhez a vádlotthoz is több kérdést intézett, első. sorban munkavállalásai iránt. Ezután ifj . Kovács Sándor dr. védőbes zádére került sor. Az ügyvéd emlékeztetett rá, hogy ő mint Szoó István kirendelt védője került bele ebbe a bünpörbe . Lelkiismeretesen igyekezett ellátni tisztét s mindjárt kezdetben az a vélemény erősödött meg benne, hogy Szoó István nem követhette el egyedül a rablógyilkosságot, egy olyan nagyforgalmu helyen, mint a pestszenterzsébeti Szent Imre herceg-ut. A védő ezért a saját hatáskörében nyomozni kezdett Szoó István valószínű bűntársa után. Maga Szoó István is folyton azt hangoztatta előtte, hogy nem egyedül követte el a kettős bűncselekményt, A felmerült szálakon a védő eljutott a halálraítélt testvérbátyj ához i Szoó Ferenchez s amikor Szoó Ferencet kérdőre vonta, ez be is ismerte előtte bűnrészes s égét, - Itt két ember életéről van szól- fejezte be védőbeszódét dr. Kovács Sándor.- En nem állítom, hogy Szoó István ártatlan, csupán annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy tettét nem egyedül követte el és a felmerült adatok Szoó Ferenc ellen szólnak. Szoó István büntetésének kiszabásánál kérem figyelembe venni, hogy a rablással szerzett pénzt ez a vádlott elsősorban a nyomorúságos helyzetben élő szüleinek felsegélyezésére fordította.. Auer György dr» főügyészhelyettes viszont arra mutatott rá,hogy a Szoó István ügyében megállapított tényállás helyességéhez szó sem férhet és a kiszabott büntetés még abban az esetben is helytálló, ha a tábla esetle g meg állapi taná Szoó Ferenc bünrészess éget is. A sulyosbitó körülmények valóságos halmazatával szemben enyhítő körülmény alig mutatkozik, - itt csakis a törvény teljes szigorának alkalmazása van helyén, Szoó István az utolsó szó jogán hangoztatta, hogy nem ő követte el a gyi lkoss ágot • I - Fájdalommal gondolok a bátyámra - mondotta a felindulással küziiködve - miért is nem lőtt agyon engem is a bátyám, ha már Bakost agyonlőtjy\ te. Én az elmúlt tizenegy hónap alatt úgyszólván elfelejtettem beszélni s csak annyit mondhatok, ho-y nem én vagyok a gyi lkos I /Folyt-köv-/