Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-04 [165]

MAGVAK OncnZACiGB SCOBdSíf*! 2. törvényszéki kiedás. Budapest. 193?'.. sktáber 4, SZÁLASI FERENC ÁLI^MFELFORGATÁSI BuNPERE., Ez év tavaszán Szólasi Ferenc nyugalmazott őrnagyot államfelforgatás mi­att letartóztatták és tiz napig fogságban volt, Később, a nyár folyamán ismét letartóztatásba került s ekkor ugyancsak tiz napig maradt a Markó­utcai fogházban, mig az Ítélőtábla szabadlábra nem helyezte., A királyi ügyészség Szálasi Ferenc ellen államfelforgatás büntette miatt vádat emelt ugy a korábbi, mint a későbbi cseleleményei miatt. Mind. a két áll i felfor­gatási bűnügy tárgyalását mára tűzte ki a büntetőtörvényszék Szórnák Je^ő dr. táblai tanácselnök vezetésével, A tárgyalás megnyitása után az elnök a megjelent érdeklődőket csendre és rendre figyelmeztette, majd a vádlot­tat személyi viszonyaira hallgatta ki, Szálasi Fererc arra a kérdésre, hogy volt-e már büntetve, igy válaszolt: - Eljárás alatt állok,,, Vitéz Tamásy László dr, ügyészségi alelnök ezután indítványozta, hogy Szálasi Ferencnek mindkét bűnügyét együtt tárgyalja a törvényszék, egyesítse a sajtóügyeta köztörvényi üggyel, Dr, Kiss Géza ügyvéd', a vád­lott védője ehhez hozzájárult s a törvényszék ugy határozott, hogy' a két államfelforgatási bűnügyet egyesíti. Ezután ismertették a királyi ügyész­ség vádiratait. Az egyik vádirat az állam és társadalom törvényes rend­jénekerőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett miatt kívánja felelősségre vonni Szálasi Ferencet; aki az államfelforgatást ­az ügyészség vád ja . szerint •- a következőkkel követte el: Szálasi Ferenc 1935-ben a ííemzet Akaratának Pártja elnevezés JS alatt olyan politikai pártot alapított, illetve olyan szervezkedést indí­tott, melynek céljául tűzte ki a közhatalom k izór°iaga s, tel j es átvételét, parancsuralom 1 éte sit ás ét és ennek utján az ország állami ; társadalmi és gazdasági berendezkedésének a történelmi alkotmány és az eddigi tef vényes rend teljes megsemmisítésével járó "legteljesebb, és leggyökercsebb újjá­építését" - amely uj államrendszerben az általa kidolgozott alkotmányéi!­vei szerint államfő, nádor, államvezérkar, államtanács, alkotmánybíróság elnevezésű szervek volnának a főhatalom tényezői és a társadalmi és gaz­dasági rend "iparral rendelkező magas fokú pa ra s ztállaromá.'' alakulna át 0 Ennek a célkitűzésnek gyakorlati megvalósítás ára, éspedig szükségképpeni de kifejezetten is az alkotmányos és törvényes ut kizárásával való meg­v alósi tására szolgáló szervezet kiépítő, ét kidolgozott ttvrv szerint meg­kezdte, a párt kereteit országos viszonylatban kiépítette } tagokat to­borzott, kioktatott, tőlük esküt, illetve fogadalmat vett ki. majd 1937 év elején a hatalom gyors, teljes és erőszakos birtokbavételére szolgáló oly "mozgalmi harcutasitást" dolgozott ki és irt elő melynek értelmében katonai vasfegyelem alá rendelt,politizálást ól eltiltott kisszámú ki válasz tott tagokból szervezett erővel akarta a parlamenten kiVÜli véres, kike­rülhetetlen, kíméletlen harcot megvívni a parlament és a mai alkotmányos tényezők ellen a hatalom teljes, osztatlan átvételóig, U.j Magyar Munkás cimü lapjában többek között igy irt: "A legszigo ru.bban tilos a tagtestvé­reknek a mai politikai és választási rendszer mellett arra goncb lai,hogy mint képviselők, vágy egyéb politikai tényezők bekerüljenek azok társa­ságába, akik a nép ellenségeivel szövetkezve nemzetünket és hazánkat sir szólőre juttatták. Elvetjük a parlamentben való szereplésre k még a gon­dolatát is, mert a parlament munkáját a legnagyobb néposalásnok minősit­j ük";.. Ezáltal - mondja a vádirat - az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett és e mozgalommal összefüggően es annak céljai­ra elkövette a Btk. 175. §-ába ütköző büntettet, mert ^nyomtatvány te r­jesztése'által az alkotmány egyik f őinté zménye, az országgyűlés ellen lázított. A másik vádiratban a királyi ügyészság sajtó utján elkövetett államfelforgatás bűntettével vádolja meg Szálasi Ferencet s ebben a vád­iratban a királyi ügyészség többek között a ( következőkéo mond ja: Az "Igen kedves magyar testvérem" cimü röpirat állításával és terjesztésével az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására ós megsemmisítésére irányuló mozgalom és szervezkedés v ezetését folytatta a különösen a röpirat következe kitételeivel *pvet> te el a bűncselekményt: " A végső döntés ebben az ügyben Magyar Népem kezében van. 1937 április 15-ig m-jjdnem ezer községben vittük szét esz­méinket ás elgondolásainkat. A Nap mozgalma és szervezkedése szépen haladt előre. ö zememre vetették, hogy tízezer felfegyverzett emberem van* ezek-

Next

/
Thumbnails
Contents