Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-12 [165]

MA07 AR ORSZÁGOS TNDóSlTó K é 7. irat Tizedik kiadás* Budapest, 1937. október 12* ".-.:> "- XIX. évfolyam 23 2. szám. MEZÖGAZDAS'ÁG /AZ OMGE I Gl ZGA Tó V ÁEASZ TM ÁNY I ÜLÉSE. Folytatás 2./ P n r g 1 y Emil felszólalásában abból indult ki, hogy a mezőgazdasá gl termelés prosperitása emelkedést mutat ugyan s ez az értékési tás tel függ leginkább, de keresni kell azt ls, hogy ez állandó marade. Az értékesítés nem a gazdasági életben gyökerezik, hanem a világpolitikában, A felár-rendezer és az exportprémiumok uzt igazolják, hogy még sok irányban van tennivaló^ olyan helyzetbe kell hozni a mezőgazdasági termelést, hogy közteherviselési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, mert még mindig sok a teher a mezőgazdaság vállain. Azokat a pótlékokat, amelyek az egyes adókat terhelik, 3 amiket a súlyos gazdasági válságok miatt kellett életbeléptetni, olyan fokra kell leszállítani, hogy most, amikor nagyobbak az állam bevételei, a gazdák legalább a jövedelemből fizethessék adóterhe iket és ne kelljen a tőkéhez nyulniok. Másik nagy baja gazdasági életünknek, hogy a meglévő értékeket uj jelszavakkal le akarjak rombolni.' Az ország szellemi, erkölcsi és anyagi értékel évszázadokon át vitték előbbre az ország ügyét áldozatos munkával, A most folyó romboló munka el akarja söpörni azokat a tartaléktőkéket, amelyek sürgős veszély esetén mindig segítségére tudtak sietni az országnak. A demagógia ideig-óráig széjjelválaszthatja a birtokost és munkást, de sorsuk mindig Ö3sze van forrva s csake gyüttes munkajuk biztosíthatja a mezőgazdáé ág" tövábbf ej lődésát* Nem pl.-. lanatnyi segítséget kérünk a pénzügyi kormánytól,' hanem olyan Intézményes segítséget, amivel a magyar mezőgasdas ági foglalkozás előbbre vitelét biztosítani tudjuk. Az időjárási viszonyok úgyis annyi bizonytalanságot okoznak ebben a v..

v-. foglalkozásban, hogy olyan intézkedések -kellenek, amelyek az e zzel járó rizikót a legminimálisabbra csökkentik. Megemlékezett Purgly Emi 1 a kormányzó szolnoki beszédéről, amellyel megnyugtató perspektívákat nyitott meg. Foglalkozott az öntözéssel remélhető többtermelés és az értékesítés egymáshoz való viszonyával. Tragikus lenne - úgymond ha az öntözéshez fűzött remények .nem válna—, nak be. Az exportkérdésekről beszélve, annak a szükségét hangoztatta, hogy azt nem szabad bürokratikusán kezelni. Most szükség van az értékesítés szempontjából vezetésre, de ha ez a szükség megszűnik, a jelenlegi irányítást le kell építeni. A mezőgazdasági termelés már nem tudja a négyzetkilométer szeríhtl népességet azon a színvonalon eltartani, amelyen ke lle ne s igy mindinkább előtérbe lép annak a szükségessége, hogy a mezőgazdasági ipart ke

1

1 .viss za juttatni a mezőgazdaság' kezébe, hogy a termelés és az ipar ne legyenek ogymósn-k ellenlábasai. Beszélt különösen a cukor gy ártásról, a kender-, len-, gy apju-fe ldolgoz ásr el. A konz._ervgy ártássa 1 kapcs platósán megemlítette, hogy kisebb üzemek felállítása vo

1 na kívánatos sigy a fe IdoIgoz ás megkönny i tte tnék• A gazdaságok feladata a jövőben még fontosabb less, mint a múltban volt s ezért tiltakozik az ellen, hogy- a szociális beruházásoknál mindig a mezőgazdaság viselje a legnagyobb terhet. A gazdák mindenkor teljesitik kötelezettségeiket, de a terheket egyformán viseljék az egyes f o gl a lk oz ás i ág a k • A nagy tetszéssel fogadott hozzászólás után J a n k o v i c h - B é s á n Endre gróf a cse léd lak ás ok ügyével foglalkozott. Véleménye szerint meg kell oldani ezt a kérdést azzal, hogy nemcsak megélhetést adunk a mezőgazdasági cselédségnek, hanem higiénikus lakást is, ' Építkezési hitel azonban nincsen, mert ez a befektetés nem fizetődik ki. A pénzügyi kormány nyújtson erre a célra sürgősen segélyt s ezeket a befektetéseket vonja le a jövedélemaö..„óból. K é g 1 János az állami zárszámadás adataival foglalkozva, rámutatott arra, hogy most, miután a zárszámadás bizonyos jövedelmet mutat ki, vissza kell a 'szükségadók és inségadók pótlékeit fejleszteni. Ha ezek után is mutatkozik még valami felesleg, akkor gondolkozhatunk azon, hogy azt mire f orditsuk. A mezőgazdaság annál is inkább megérdemli a segitséget, mert nem kerülheti ki as adóstatást, vagyona látható, s igy elsősorban ennek terhein kell könnyíteni. Báré Fi á t h T i b o r azt kifogásolta, hogy az adófelszólamlási bizottságokban kicsi szerep jut a gazdáknak és a gazdák adóügyeiben ho'~:zá nem értők hoznak határozatokat. Példákkal bizonyította állitásait. /Folytatása következik./