Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-21 [164]
SZERxíESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS: NÉMETH IKRE 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. szeptember 21„ A TÖBBSZÖRÖS MILLIOMOS EHRLICH MÓZES DÉDUNOKÁI ÖRÖKSÉGÜK FEJÉBEN FÉLMILLIÓ PENGŐS PERT INDÍTOTTÁK A PESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG ELLEN, Néhai Ehrlich Mózes dúsgazdag földbirtokos ós háztulajdonos, akinek vagyona forintértékben is több millióra rúgott, 19ol május havában meghalt., Végrendeletében ugy intézkedett, hogy a pesti izraelita hitközség, mint végrendeleti végrehajtó ,z egész hagyatékot, főként a földbirtokokat és _ bérházakat haszonbérlet utján kezelje és az özvegynek évi 8000 forint járadékot juttasson. Meghagyta azt is, hogy a hagyatékot csak akkor szabad eladni, ha már a felesége* és az első ágbeli rokonai mind meghalnak., Az eladás esetén arra kötelezte az örökhagyó a hitközséget, hogy a vételárból két alapítványt létesítsen. Az egyik alapítvány 15c.000 forintról szóljon olyan rendeltetéssel, hogy ennek kaibatait évenként az örökhagyó halálainak évfordulónapján az utódok gyámolitásáru fordítsa a hitközség 0 A másik alapítvány céljaira loo.ooo forintot rendelt az örökhagyó olyan rendeltetéssel, hogy ugyancsak halálának évfordulónapján a hitközség izraelita felekezetű pályázóknak ösztöndíj ciruén szolgáltassa ki az alapítvány kamatjövedelmeit. Az özvegy perrel támadta meg a végrendeletet. Az eljárás során a hitközség és az özvegy, valamint a többi érdekelt rokonok között osztályos egyezség jött létre. Az örökhagyó dédunokái közül többen most perrel támadták meg a pesti izraelita hitközséget. Panaszolták, hogy az örökhagyónak rendelkezései ellenére jóval korábban eladták a hagyatékhoz tartozó nagy értékű .in gatlanokat és a 25o s ooo forintos két alapítvány összegét a hitközség ugy kezelte, hogy az teljesen értéktelenné vált. Épp ezért a felperesek keresetükben arra kérik a bíróságot, hogy Ítélettel kötelezze az izraelita hitközséget a 25o.ooo forintos alapitvány átértékelt összege fejében helyezzen birói letétbe 58o,ooo pengőt és viselje a felmerült perköltségeket. A budapesti kir, törvényszék előtt kitűzött tárgyaláson a pesti izraelita hitközség mint alperes, részletes védekezése előterjesztése utón felperesek keresetéhek elutasítását kérte. Hivatkozott a hitközség arra, hogy az alapítványok létesítésénél az örökhagyó intencióit a legmesszebbmenő és a legnagyobb gondosság mellett szem előtt tartotta, mert a családi alapitvány tőkéjét az aranyértéknek teljesen megfelélő, legelsőrangu pénzintézetek áltál kibocsátott záloglevelekkel biztositotta„ Utalt a hitközség arra is, hagy az érdekeltekkel megkötött osztályegyezségeta hagyatéki biróság jogerősen helybenhagyta, a családi alapítvány biztosításának a módját pedig a belügyminisztérium irta elő, E védekezés folytán beszerzett bizonyítékok alapján tényként állapította meg a törvényszék, hogy a hitközség részéről az alapitvány létesítésénél s annak biztosításánál a gondatlanságnak vagy vétkességnek még a nyoma sem terhelheti. Semmi adat se merült fel arra, hogy a hitközség Q jogosultak rovására spekulációból vagy nyerészkedési szándékból idegenítette volna el a hagyatéki ingatlanokat. Egymagában az a tény, hogy az alapítványok tőkéje az általános gazdasági válság folytán elértéktelenedett, nem szolgálhat a hitközség kártérítési kötelezettségének megállapítására alapul. De a bíróság a felpereseknek kereshetőségi jogát is kétségbevonta, mert a végrendelet szerint a hitközségnek diszkrecionális joga lenne arra, hogy az örökhagyó leszármazol közül esetenként kit részesítsen segélyben, illetve ösztöndíjban. Kérdés, hogy a személyek kiválasztásánál a felperesként szereplő dédunokák egyáltalán szerephez jutottak volna, A bíróság a felpereseket 5ooo pengő perköltség megfizetésére kötelezte,./MOT/'
