Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2

1937-09-20 [164]

'MAGYAR ORoZAGOS TUD631 Tó K .- z i r a t. , T 1 Z e n n e g y e a i k kiadás. •!»•» — — "" -íftjT ** """" — — —— — —— — — — — .. -mm — • ~ Budapest, 1927. szeptember 20. 7'2,3 XIX. av folyam 2 .14 . szam. F ő V A R 0 S A PŐVAR03 HAPMIACMILLIÓ PENGŐ3 '.'ÖZ^FLEJÜMATU 0LC30I-TT VE3Z FEL A Y0Z3ÉGI TA ,JíMK.P3NZTÁRTÓLA főváros a már 1936-ban nyert belügyminiszteri engedély alapján a községi Takarékpénztártól a megszűnt közkórházi alap felszámolásának befejezésére és'bizonyos előlegel: rendezésére a Nemzeti Bank visszleszámitolási kamatlábát 2^-kái meghaladó kaimat mellett 18 millió pengő középlejáratú váltókölesönt vett fel és pedig két részletben f.évi augusztus és szeptember havában. Ezzel kapcsolatban meg kell még emliteni,hogy a főváros 1930-ban a községi Takarékpénztár utján Mendelssohn és társai berlini bankcégtől 2,800,000 dollárkölcsönt vett fel, amiért annakidején 15,946,000 pengőt kapott. Ezt a kölcsönt a főváros az idén 8,922,348 P. lefizetése után véglegesen kiegyenlítette, amivel a főváros 7,023,652 P. árfolyam, illetve engedmény-nyereséghez jutott. Leszámítva a már elő&őleg teljesitett 803,600 P, tőketörlesztést, a fővárosnak a Községi Takarékpénztárral szemben 8,118.748 P. ujabb függő tartozása keletkezett. Ennek a 8,118.748 P.tartozásnak a részbeni kiegyenlítésére szolgál az 1927.évi, illetve az 1950,évi kölcsönök ezideig még fel nem használt pénzmaradványából 5,023.265 P., továbbá a községi folyópénzeknél ideiglenesen 95.482 P,, ami után 5 millió pengő tartozás maradt fenn* A régebbi 18 millióval együtt ez összesen 21 millió pengős függő tartozást jelent a főváros terhére. A fővárosnak rövid időn belül, tekintettel a jövő 1958. évben bekövetkező gazdag idegenforgalmi eseményekre, halaszthatatlan, az 1938,év elején végrehajtandó, beruházási jellegű munkálatok végrehajtásához 7 és félmillió pengőre van szüksége, amely összeget az amúgyis túlterhelt költségvetésbe beleilleszteni nem lehet, azért a polgármester egy nagyobb, középlejáratú, a tőketörlesztését is magában foglaló kötvény .ölcson felvételét látja szükségesnek. Ezt a 7.5 millió pengő kölcsönt 1-2 évre terjedő, rövid lejáratú kölcsön alakjában is fel lehetne ugyan venni és pedig a pénzpiac mai helyzete mellett 6^-os alapon, ami az évi rendes költségvetést kamat- és költség cimén kereken évi 450.000 P-vel terhelné. A rövidlejáratú kölcsönnek kevés előnye mellett sok: hátranyalván,emellett azonban nem. nyerne rendezést a fővárosnak már meglévő 21 millió pengős függőkÖlesőne. . Épp ez oknál fogva a polgármester azt javasolja,hogy a főváros középlejáratú kölcsönt vegyen fel, amelyből elsősorban visszafizetnék a Községi Takarékpénztárnál fennálló 21 millió pengős függőkölcsönt, a fennmaradó 7.5 millió pengőt pedig az ismert beruházási munkálatok végrehajtására fordítanák. Ezek. a már többizben ismertetett! — kivéve a Kerepesi-temetőben 500,000 P-vel épitendő uj halottasházoX— már közgyülésileg is jóvá vannak hagyva, mint amilyen a 3 millió pengővel épitendő szoba-konyhás kislakások, 2.5 millió'-. P-őn épitendő utak épitése és átrendezése és végül 1,500,000 P, telekszerzésekre és kisajátítás ok ra. pA^Aáávt l£d '(sjJ&rfC A 30 milliós középlejáratú kölcsönre a Községi Takarékpénztár mar ajánlatot is tett a fővárosnak és pedig ugy, hogy a kölcsönt 5$ utólagos kamatfizetés mellett 95;á'-os árfolyam mellett félévenként történő törlesztésre, 15 évi időtartamra adná. A részlettörlesztést 1938. július 1-én ...ellene megkezdeni, az utolsó részlet pedig 1953.január 1-én lenne esedékes. A tőketörlesztésre szolgáló járadékrészt azonban a fővárosnál: joga van visszavásárlás utján is kiegyenlíteni. A takarékpénztár az ajánlathoz mellékelt kísérőlevél szerint a 30 millió pengő névértékű községi kötvényből 9 millió pengő névértékű kötvényt kivan az üzemek nyugdijalapjai részére 98-as árfolyamon a kibocsátással egyidejűleg rendelkezésre bocsátani. A többi 22 millió pengő névértékű kötvény egyelőre a takarékpénztár tárcájában marad.. Á j\\ ' /folyt, köv./ ^