Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2

1937-09-20 [164]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDóSITó K ó Z 1 r o t • Második kiad á a. Budape a 1957. szeptember 2& XIX, évfolyam 2 14,szám. PÉKÁR-EMLÉKÜLÉS A PETŐFI TÁRSASÁGBAN . A Petőfi Társaság évadnyitó első ülését néhai elnöke; Pékár Gyula dr.titkos tanácsos, ny .mkhiszter,' országgyűlési kapviáelő emléke ze t ené k -s zen te lte • Az Akadémia üléstermét ebből az alkalomból • ryászdrapériákka 1 diszitették, az emelvényen ott állott kisfaluéi Stróbl Zsigmoní. müve, Pékár Gyula bronz mellszobra, amely a Petőfi Múzeum tulajdona. Az emlékülése a megjelent az - elhunyt özvegye, előkelő rokonsága, a kultusr^kormányt Tusnádi Nagy András államtitkár képviselte, ott volt Raffay Sándor ár .evangélikus püspök, a Luther Társaság, az Egye ceraes Evangélikus Egyház képviselete és még sokan mások. Császár Elemér, a Petőfi Társaság alelnöke tartotta a megnyitó beszédet; amelyben Pékár Gyuláról emlékezett meg, a Láttam Pékár Gyula koporsóját a sirgödőrben eltűnni mondotta s mégis néha ugy gondolok rá, mint élőre. Halálával e gy negyedszázad ha rmon i áj a omlott össze számomra, egy negyedszázad, a melynek minden örömét es "óüj át együtt éltük át. Pékár Gyula hetvenedik .-vében is sudár dalik volt, a férfiasság szimbóluma. A sziv megszakadt, a a toll kihullott kezéből; - Pele ár Ofoula igazi fórum-ember volt, a le te a nagy nyilvánosság előtt folyt le. Egyformán szerepelt az atlétika salakpály áj án, a felolvasó széken, szónoki emelvényen, kortes hord ón, a zöld- ,.s a fehér asztalnál, a sima parketten, s kitűnt mindenütt,a sportban éppúgy,mint az' irodalomban, a politikában és a diplomáciában csakúgy, mint a szalonokban. Hogy,

7 melyik volt igazi eleme, nehéz megitatni. Az a hitem, hogy a higgadt utókor másnak fogja látni, mint a szenvedélyes, izgatott jelen. Hogy mi volt Pékár Gyula, ha megkérdez he tn ők őt, bizonyára azt felelné, iró« Erejének javarészét költői munkásságra áldozta^ ez volt az ő igazi szerelme, amelyhez mindig visszatért. Témáért bejárta az, eg..s\ világot a mesés Kelettől a messze Nyugatig.Igazi romantikus volt, gazdag képzeletű, könnyen hevülő kedélyű, s minden nagyért, j cárt,szépért lelkesülő szivét vonzotta a romantika merészsége, lendülete és nagyvonalúd ága. - Irai palástját időnkint a politikus köpenyévé! cserélte fel Pékár Gyula - inkább kényszerűségből, mint szive s zerint. Bár vérbeli politikussá sohasem vált, eletének legnagyobb diadalait a politikának köszönhette, s politikai munkásságával használt legtöbbet hazájának. Külföldi szerepléseire gondolok, mert kevés diplomata szerzett külföldön annyi jébar átofc nemzetünknek, mint Pékár Gyula. - Pekar Gyula elbeszéld/óit, a szó eredeti értelmében. Olyan e.:beszélo tehetsége volt, mint Mikszáthnak az ane kdöt ázás .Páratlan művészettel tudott előadni mindent amit átélt, szabatosan, logikusan, kereken és színesen. Pékár Gyula egyformán tudta mulattatni a társaságot nagy urak .s külföldi diplomaták termeiben éppúgy, mint a ík lus i korcsmák ivójában. Szónoklataiban lelkének nagy élményeit tárta fel, az idegenek előtt nemzetünk me ggy a 1 áz ás át, megcsonkítása t, szenvedéseit, másfelől álmait,az elkövetkezendő nagj eseményeket, amint azok kirajzolódtak előtte, - Minderről a jövő fog majd képet festeni, nekünk az ember képét kell megrajzolnunk. Hatalmas, öles termete Toldi Miklósra emlékeztetett. Arany János szobrán Stróbl mester Toldi alakját Pékár Gyuláról mintázta. S ebben a hatalmas testben galambsziv lakott, amely felemelte a szegényt, a nyomor láttára elérzékenyült és segitsigére sietett a szenvedőknek. A legboldogabb azonban akkor volt, amikor dolgozószobájában Íróasztala előtt ült, vagy kint járt a természetben, puskával vállán, vi ragot s -<edve , - Egyéni Uive its égét Nyugaton szerezte, mégis igazi magyar volt, rajongója nemzetének és fajának, a magyar nagyságról, a magyar dit*. cs ős ágról álmodott. A sors kedvezése es munkássága gondtalan Eletet biztosított neki, fényes otthont as nagyúri életet. Halálaival nagy küzdelmek hullámai simultak el. j /folyt, köv./