Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-28 [164]
Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE* 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. szeptember-^.^ A BETEG DILEHMÁJVi. Székely Franciska szabónö a főváros egyik kórházában betegként jelentkez ett amiatt, mert golyvája rohamosan nőtt, dagadt. A kórházi főorvosok konzíliumot tartottak és ugy látták, hogy a betegség rosszindulatú daga natra is gyanús, -azt ajánlották tehát Seókely Franciskának, h ogy engedje pajzsmirigyét kioperálni. A műtétet sikeresen végrehajtották, de Székely Franciska később mégis kártéritési pert inditott az operálö főorvos el1-en, akitől havü loo pengő járadékot követelt. A felperes keresetében azt adta elő, hogy az operáció óta állandóan pajzsmirigy vóladékpótló gyógyszereket kell szednie, mert ellenkező esetben életműködés! zavarok állnak be nála. Állította azt is, hogy a főorvos, amikor a pajzsmirigyét kiirtotta, orvosi műhibát követett el, mert az operáció igazolta, hogy az orvos gyanúja a rosszindulatu elfajulásra nézve merőben alaptal-n volt, ugy, hogy az egész műtét végeredményben fölösleges volt, A budapesti királyi törvényszék bizonyítási eljárást rendelt el, amelynek során beszerezte az lg-, zságügyi Orvosi Tanács szakvéleményét is arra a kérdésre, vájjon törtónt-e az operáció körül orvosi műhiba. Az Igazságügyi Orvosi Tanács megállapította, hogy a felperes pajzsmirigye az operáció idején lobosan ós erősen elfajult volt s ez az állapot a beteg életének veszélyeztetésére alkalmas. Elő állott tehát az a dilemma, hogy ha az orvos benthagyja a felperes beteg pajzsmirigyét, akkor ezzel olyan állapot fenntartását segiti elő, amely esetleg végzetes lesz a felperesre nézve. De ha kiirtja a pajzsmirigyet, akkor megszűnik az életveszélyes helyzet, azonban a pajzsmirigy kiesett funkcióját gyógyszerek adagod lásával kell pótolni. Amikor tehát az orvos a beteg hozzájárulásával a mütéti beavatkozást választotta, a felperes érdekének megfelelően járt el, tehát orvosi műhibáról sz° sem l<ahet. Nics tehát különösebb jelentősége annak a kérdésnek, hogy az asszony golyvája rosszindulatú daganatra is gyanús volt-e. E szakvéleményt telj is egészében a magáévá tette a törvényszék s ennélfogva a felperest kártéritési keresetével elutasította, /MOT/G. —A FELESÉG FÉRJE VAGYONÁT SAJÁT NEVEBEN IS BIZTOSÍTHATJA. Balogh Istvánná az Anker Általános Biztosit 0 Részfeénjfcársaságnál tüzbiztfsitási üg7/letet Kötött. Egy utóbb bekövetkezett tüzeset folytán, az asszony kárigényt jelentett be, de uz Anker megtagadta a fizetést azzal az indokolással, hogy Baloghné közlési kötelezettséget a kötvény kiállításakor megsértette. Megsértette azzal, hogy a biztosítást a saját neve alatt kötötte meg, noha a biztosított vagyontárgyak túlnyomó része nem az ő, hanem a férje tul* r^ámát képezik. Ebhen a perben a budapesti királyi 1/télőtábla marasztaló Ítéletet hozott. Az Ítélet elvi jelentőségű indokolása szerinte feleség a férje vagyonát a saját nevében is biztosithatja, mert a feleségnek a házassági érdekközösség szempontjából érdeke fűződik a férj vagyonának épségbentartásához, A tábla Ítélete azt sem minősitette a közlési kötelezettség megsértésének, hogy a felperesnő az ajánlat megtételekor nem sorolta fel az összes régebbi biztosításait, hanem csak az ajánlatot közvetlenül megelőző lejárt biztosítását vallotta be, A tábla megítélése szerint a biztosítónak ezirányu kórdőpontja nem volt világosan megszövegezve s ezért a felperes rovására a közlési kötelezettség megsértését megállapítani nem lehetett. /MOT/G.
