Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-25 [164]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓ31 Tó K é sirat Ti zen harmadik kiadás, Budapest, 1937* szeptember 25. ^0 XIX. évfolyam 219 0 szám, /AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA I GAZ GAToVÁL AB ZTM ÁPTYI ÜLÉSE • Folyt ,1. / Az exporttámogatás okat ? amelyek a belföldi árak fen tart ás a szempontjából szükségesek, továbbra is fenn kell tartani a - Az ors z ág egyik legsúlyosabb kérdése az llföld W obiémáj a :•. Ennek a kérdésnek megoldására a kormányzó inditott el nagy nemzetépítő koncepciót az Alföld öntözésének lehetővé tételével. Nagy hálával tartozik az ország mezőgazdasága a kormányzó magas támogatásáért, aki megmutatta azt az utat, amelyen az Alföld népe elindulhat a boldogulás felé, A kamara is hálás köszönetet mond őfőméltóságának az egész ország gazdatársadalma nevében a nemzetmentő munka elindításáért. <* Szociális téren az a körülmény, hogy több munkás számára van biztosítva kereset, a munkanélküliség kérdését kikapcsolja a legégetőbb problémák közül. Többezer mezőgazdasági munkás kapott nyári munkaalkalmat Németországban és Aus ztrl ában . ós a földmunkások is munkához jutottak. Fontosabb kérdés a munkabér megállapítása, ami szorosan összefügg a termelés rentabilitásának kérdésével. A miniszterelnök hajdúböszörményi beszédében a mezőgazdasági árak emelkedésében arányos részt kér a munka ellenértékéül. A minisztere lnök agrárszociális programja kiterjed ezekre a kérd jsekre is . - Rá kell mutatni az előkészítés alatt levő öregségi biztosítás jelentőségére is. Ma még számitások folynak a terhek méreteit illetően s ennek eredményétől függnek majd a határok, amelyek között a megoldás mozogni fog. Mielőtt a javaslat a parlament elé kerül, a kamarának módja lesz a hozzás zólásra .A ga zd a adósságok rendezéséről kiadott rendelet soktekintetben honorá_lta a kamara kívánságait s me g kell állapítani, hogy a pénzügyminisztert jószándék vezette s őt a gazdatársadalom részéről csak köszönet illeti meg. - A törvénytárban kihirdetésre került a kamarai törvény novellája, tehát az érdekképviseleti élet egy uj korszakának elindulása felé közeledünk. A végrehajtás érdekében a kamarának mód j ában lesz a rendelettervezethez hozzászólni. Az igazgatói beszámoló után báró Mlrb ach Antal, Rásonyi Papp Gedeon szóltak hozzá a jelentéshez, majd Szentjóbl Staub Elemér azt hangoztatta, hogy a kamara tartson fenn szoros kapcsolatot a most felállított öntözési hivatallal. Ezután a termény értékes 1 tésse 1 foglalkozott Staub Elemér s ugyanilyen értelemben szólalt fel Mohácsi Lajos is. H ol 1 tscher Károly a tej értékes itésről beszélt, gróf Khuen-Káderváry Károly pedig a kukoricaértékesitéssel kapcsolatban mondott köszönetet a kormánynak a csöves kukorica árbi ztos it ás áért. Fe ls zólaltak még Kóder Frigyes, Sokoropátkai Szabó István, S. Bálint György, Medveczky Károly, ami után az Igazgatóválasztmány a szekérfuvarozás szabályozásául szóló rendelettervezetet tárgyalta-., Kóder Frigyes, Krisztián Imre és Sémik József hangoztatták, hogy a rendelettervezet erősen felkorbácsolja az amugyis sok zaklatásnak kitett falusi gazdatársadalom hangulatát. Az Igazgatóválasztmány elhatározta, hogy állásfoglalását eljuttatja a kereskedelemügyi miniszterhez. A továbbiakban az egyes szakosztályok javaslatait tárgyalta az igazgat óv álasztm ány, elfogadta a borászati szakosztály ls a kertészeti szakosztály javaslatait. Sémik József és Kölcsey Béla a gyümölcsfa-. védelem kötelezővé tételét sürgették és azt kívánták, hogy a gazdákat ok-tass ák ki a házilag készíthető növényvédelmi szerek készítésére és használatára. Tudomásul vette uz igazgatóválasztmány a munkásszakosztály előterjesztéseit is, majd állást foglalt Sokoropátkai Szabó István javaslatára a különböző részvénytársaságok és más jogi személyek, valamint az idegen állampolgároknak földbirtokszerzési törekvéseivel szemben. /MOT/J
