Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1

1937-09-07 [163]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ f Tizedik kiadás. K r,Z I HAT i Budapest, 1937, szeptember 9c 7 • fO^

0 XIX. évfolyam, 205, szám,FŐVÁROS A MAGASÉPITÉSI SZAKBIZOTTSÁG ÜLÉSEC A főváros magasépítési szakbizottsága csütörtökön délben Wossala Sándor tanácsnok elnökletével, a Központi Városházán ülést tartott; Az ülésen a Kerepesi- utmés a Szilasi-uton építendő ezer szükséglakás ügyét tárgyalták, Fridrich Lajos műszaki főtanácsos ismertette a szükséglakások terveit és költségvetéseit. Közölte, hogy nyolc épületben helyezik el a szükséglakásokat, egy-egy épület 415.000 pengőbe fog kerülni. Ismertette a főtanácsos, hogy a Szilasi-uton épitendő szükséglakások légvédelmi pincéinek felépítésétől a Közmunkatanács hajlandó eltekinteni, ez 200,000 pengő megtakarítást jelent, A légvédelmi pincék nélkül az ezer szükséglakás felépitése összesen 3,170,000 pengőjébe kerül a fővárosnak, ebben az összegben azonban természetesen nincsen benne az utrendezés költsége. Tekintettel arra, hogy az ezer szükséglakás felépítésére a főváros hárommillió pengőt irányzott elő, még 170.000 pengő póthitelt kell kérnie. Wellisch Andor kifogásolta, hogy a szüleséglakások tervezéséből kizárták a magánépitészeket. Megállapította, hogy a légvédelmi pincék épitése nem három, vagy négy, hanem tiz százalékkal drágítja* meg az építkezéseket. Szerinte a gázbiztos pincék nem váltak be, légitámadás esetén sokkal jobb a szabadban tartózkodni. Törvény irja elő a gázbiztos pincék építését, ehhez a törvényhez a fővárosnak is alkalmazkodnia kell, a Közmunkatanács nem tehet kivételt, tehát a szükséglakásokat gázbiztos pincével kell ellátni. Katona János kifogásolta, hogy az egész fővárost teleépitik hatalmas méretű nyomortanyákkal. Ezekben a szükséglakásokban nem lehet ép lelkű és ép testű Ifjúságot nevelni. Az uj generáció nemcsak a jobb helyzetben lévő társadalmi rétegből kerül ki, hanem az ilyen kislakásokból, a szükséglakásokból, amelyeknek épitését csak kárhoztatni lehet. Nem szükséglakásokat kell épiteni, hanem a kor igényeinek megfelelő kislakásokat, olyanokat, amelyeket ötven év múlva is használhatnak majd, A Szent István-évre és az Eucharisztikus Világ3:ongresszusra érkező külföldieket ezekben a most felépülő szükséglakásokban fogják elhelyezni és a felszólaló aggodalommal kérdezi, hogy milyen véleménynyel fognak a külföldiek körünkből eltávozni,ha ezeket a primitiv szükséglakásokat látni fogják, Gidró László szintén elitéli a tömeges szükséglakások épitését és hangsúlyozta, hogy a szegényebb társadalmi osztályt megfelelő munkához kell juttatni, s akkor majd meg tudja fizetni lakbérét,s nem lesz szükség ilyen nyomort a nyákra. Azt javasolta, hogy a szükséglakásokat olyan helyre épitsék a főváros területén, ahol rár vannak közmüvek és utak, ez a megoldás sok költségmegtakarítást jelentene a főváros részére. Steinherz Simon szintén azt hangoztatta,hogy a munkabéreket kell emelni, s akkor nem kellenek majd a szükséglakások, A főváros egyik legnagyobb problémája a lakáskérdés, szörnyű állapotok vannak egyes helyeken, egy-egy szobában tizen, sőt húszan laknak. Ha ezt tartjuk szemelőtt, akkor meg kell állapítani objektíven, hogy még mindig jobbak a főváros szükséglakásai a zsúfolt nyomortanyáknál, ' * Általános helyesléstől kisérve leszögezte, hogy béke célokra kellene forditani azokat az összegeket, amelyeket a háborús védelemre irányoznak elő. Schoditsch Lajos kérte, hogy az építkezések ellenőrzését bízzak magánépitészékre, Megemlítette, hogy külföldön a kor igényének megfelelő kislakásokat, nempedig szükséglakásokat, nyomortanyákat építenek, A fővárosnak az állammal együtt az lenne a kötelessége .hogy minél több megfelelő k**l.akiot ópí S$G»„ Dorner Gyula helytelenítette, hogy egyes családok néha évekig lakna.': szükséglakásaikban, amelyeknek nem az a rendeltetésük. A mai súlyos helyzetben örömmel fogadja az ezer szükséglakás felépítését, a fővárosnak ezt az elhatározását csak helyeselni lehet; /folyt, köve/