Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1
1937-09-04 [163]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSI Tó Kézirat. é Harmadik kiadáa, Budapest, 193 7. szeptember 4- $ XIX, évfolyam 201»száma HÍREK —ÁTHELYEZÉS. Dr.Németh Kálmán pénzügyi számvizsgálót és dr^Csettner Pereno pénzügyi számellenőrt a m.kir-pénzügyminiszter a székesfővárosi m.kir .Pénzügy igazgatós ág mellé rendelt számvevőségből a m.kir ..pénzügyminiszteri számvevőséghez áthelyezte> A két kiváló pénzügyi szaktisztviselőt kartársai meleg ünneplésben részesítették ebből az alkalomból* /k)T/J. Pro d o m ot Fenti hir szives közzabételét kéri a T„ Szerkesztős „gektől a MOT szerkesztősége* FŐVÁROS §,7*000 PENGŐBE KERÜLT A FŐVÁROSNAK A SZENT ISTVÁN HÉT RENDEZÉSE, A Szent István hét rendezésével kapcsolatban a fővárosnál a következő kiadások merültek fel. A Gyöngyösbokréta előadásokra 51.750 pengő, tűzijátékra 25,000 pengő, hangszóróberendezésre 1000 pengő, fényjátékokra 5200 pengő, zenei ünnepségekre 34,500 pengő, pályaudvari kirendeltségek és éjszakai ügyeletes szolgálat az idegenforgalmi hivatalban 3600 pengő s végül tömegszállások felszerelésére 1500 pengő, vagyis Összesen 122,550 pengő. Ezzel szemben a Gyöngyösbokréta előadások bevételéből befolyt 30.000 pengő, a zenei ünnepségek bevételeiből pedig 4780 pengő, tehát összesen 34 0 720 pengő. Mindent egybevetve, a székesfőváros szentistvánheti rendezéseinek költségei az előirányzattal szemben 28.150 pengő, a tényleges fedezettel szemben pedig 33,110 pengő tulkiadással zárulnak. Levonva a 122,550 pengő kiadásból a 34.720 pengő bevételt, megállapítható, hogy az 1937. évi Szent Istvánját rendezése a székesfővárosnak 87.830 pengőjébe került , A zenei program művészi költségei és technikai kiadásai igen jelentékeny összeget mutatnak, azonban mégis az az általános vélemény, hogy ennek a hangversenynek a próba-megrendezése nem volt hiábavaló A Szentháromság-tér jobboldalt, a Mátyás Templom és a Halászbástya sziluettjével, hátul a pénzügyminisztérium palotájával, baloldalt pedig a vár ódon házaival, - amennyiben az akusztikai megoldás sikerül, - olyan keretet ad szabadtéri hangversenyek rendezésére, ami egészen egyedülálló és a jövőben Budapestnek páratlan idegenforgalmi, művészi attrakciójává fejlődhetik, /iiOT/Lá. EMELKEDETT BUDAPEST FÉLÉVI IDEGENFORGALMA.. Budapest külföldi idegenforgalma 1932-től 1930-ig 43„000 főről 135.000 főre, az itt töltött éjszakák száma pedig 207,000-ről 499.000-re, tehát több mint kétszeresére emelkedett, A székesfővárosnak az idegenforgalom fejlesztése érdekében hozott pénzügyi áldozata ugyanebben az időszakban alig változott- A zárszámadások szerint az 1932 évben a főváros 591,000 pengőt, 1936 évben pedig 582,000 pengőt forditott az idegenforgalom fejlesztésére. Szakkörökben múlt év végén majdnem általános volt az a felfogás, hogy külföldi eredetű idegenforgalmunk a külföldi országok valutaleértékelése következtében erősen csökkenni fog. Ez a feltevés nem bizonyult , helyesnek, mert külföldi idegenforgalmunk ez év első felében csökkenés helyett jelentősen emelkedett és csak a vendégek minőségi megoszlása tekintetében hozott bizonyos átalakulást^ Nemzetek szerint osztr ..k, svájci és olasz vendégeink számg valamivel csöki.ent, német, francia, angol, román, jugoszláv, amerikai és tengerentúli forgalmún, azonban nemcsak ellensúlyozta a csökkenést, hanem azt lényegesen felülmúlva, emelkedett,, Egészbenvéve az 1937, év első felében külföldi idegenforgalmunk az előző évhez viszonyitva 5880 személlyel, az itt töltött éjszakák számában 16.100-al, tehát 8-3 százalékkal emelkedett. Az év első felének látogatottságából szinte biztosra vehetjük, hogy külföldi idegenforgalmunk eddig el nem ért rekorderedménynyel fog zárulni./MOT/Lár .y K. szekció
