Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1

1937-09-15 [163]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Tőrvényszéki szerkesztősége: V, Marké-utca 27. sz., I. emelet 26. Telefonok: 125-234, 125-235 Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH" HÍRE. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. szeptember i!> A VÉDEKEZÉS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTAI. Elvi jelentőségű ítélettel állapította meg a budapesti kir. Ítélőtábla Hármath-tanácsa azt a jogi tétéit, hogy a vádlott védekezése során tett vallomása révén nem mentesülhet minden esetben a külön felelösségrevonás következményei alól. A perbeli tényállás szerint a vádlott az ellene emelt igen súlyos váddal szemben kétségbeesetten védekezett. Vallomása során egy igen magas állású köztisztviselőt meggyanusitott,.mert azt vallotta, hogy két embertol is ugy értesült, hogy"ez a magasrangu köztisztviselő megvesztegethető. A tárgyaláson jelenlévő királyi ügyész e kijelentés miatt külön bűnvádi eljárást inditott a vádlott ellen felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt. Ebben a pörben a vádlott a becsület védelméről szóló törvény alapján ugy védekezett, hogy neki mint vádlottnak vallomásával / feleletmentésséget biztosit,'Állitotta, hogy védekezésével kapcsolatban volt szüksége az előző perben azt a kijelentést megtenni, ami miatt most uj eljárást indítottak ellene. A büntetőtörvény szék és fellebbezés folytán a királyi Ítélőtábla sem fogadta el a vádlott védekezését s a marasztaló ítélet indokolása elvi jelentőségű megállapítást tartalmaz. Hangsúlyozza a táblai Ítélet| hogy a becsületvédelmi törvény értelmében csak oz olyan természetű védekezést kell feleletmentesnek tekinteni, amely az erkölcs és a törvény szempontjából általában meg van engedve. Csakis az ilyen védekezés tekinthető a vádlottra nézve törvényszerűen szükségesnek. A rosszhiszemü védekezés nemcsak a rágalmazás, hanem még a hamis vád bűncselekményének tény állandókat ls kimerítheti, Ilivel az alapperben a. vádlottnak panasz tárgyává tett azon vallomása, hogy egy köztisztviselő megvesztegethető, mindenben valótlannak bizonyult, ennélfogva a tábla is megállapította a vádlott bűnösségét és hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége cimén négyhónapi fogházra itélte el. /ííOT/ G. /_ kapcsolatosan a törvény Aki NEM KÖLCSÖN. Egy pestkörnyéki asszony 6ooo pengős polgári pert inditott a budapesti kir, törvényszékelőtt egy asztalossegéd ellen. Keresetében előadta ,hog3r 193o év október havától kezdve hat éven keresztül közös háztartásban ólt az alperessel ós ezen idő alatt naponta körülbelül öt pengő kölcsönt adott az asztalossegédnek* Ezeket a napi kölcsönöket azért folyósította, mert az asztalossegéd többször megígérte neki, hogy feleségül veszi. A kir* törvény--szék a lefolytatott bizonyítás adatai alapján tényként állapította megj hogy az asszony csakugyan adott napi ötpengős összeget az asztalossegednek, de a követeléssel a felperest mégis elutasította, mert beigazolást ny ert, hogy a felperes tudott arról, hogy az alperes nős. Amikor tehát a vele közös háztartásban élő férfinak pénzt adott, ez az összeg a közös háztartás fenntartására szolgált és figyelemmel a felek között fennálló szerelmi viszonyra, ezeket az összegekéi, kölcsönnek minősíteni nem lehet. A törvényszék megítélése szerint ez az ügylet a jó erkölcsökbe ütközik és az bírói uton vissza nem követelhető. Nem'fogadta el a biróság az asszony ügyvédjének azt a jogi álláspontját sem, hogy az alperes jog- ' talán gazdagodás alapján tartozik visszatéríteni ezeket a napi ötpengöket, mert a törvényszék megítélés e szerint a dolog természetéből kifolyólag j ogtalan gazdagodásról a fennforgó esetben nem is lehet szó. Az asszony fellebbezése folytán a kir, Ítélőtábla elé került az ügy, ahol dr. Bakoczy István táblai tanácselnök vezetésbe mellett tartott tárgyalás után a tábla is elutasította a felperest keresetével. /liOT/ G.