Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1

1937-09-14 [163]

MAGYAR **23glGÖ3 T.'Z-'.SITó 2. törvényszéki kiadás, Budapest, 1937

0 szeptember 14,. —-A SZAKEGYLET J-aFadAÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE, Horvát Katelin munkásnö 27 éven át tag je volt a Magyarországi Könyvkötők Szakegyletének, ahol mindig pontosan befizette az alap szabályszerű járulékokat. Huszonhét esztendő eltelte után rokkantságának a megállapítását kérte, A szakegylet orvosa megvizsgálta s megállapította, hogy Horvát Kata! in idegei nagyon megromlottak, de mégsem olyan mértékben, hogy munkaképtelennek, vagy rokkantnak lehetne nyilvánítani, E vélemény alapján a szakegylet a rokkantsegély iránti kérelmével elutasította„ A munkásnö ennek ellenére sem tudott betegsége folytán elhelyezkedni, éppen ezért nem tudta a szakegylet! dijakat sem fizetni. Emiatt három esztendővei ezelőtt törölték a szakegylet tagjainak sorából,, Horvát Katalin a budapesti királyi törvényszék előtt pert Inditott a szakegylet ellen rokkant járulékának megállapítása és járulékai iránt, A tárgyaláson az alperes bizonyította, hogy a felperest tagjainak sorából a tagdíjak nem fizetése miatt alapszabályszerűen törölte s ez alapon a törvényszék a felperest keresetével elutasította. Fellebbezel folytán a budapesti királyi Ítélőtáblához került az ügy, ahol elvi jelentőségű Ítélettel az elsőbiróság döntését megváltoztatták és a szakegyletet a rokkantsági dij megfizetésére 'kötelezték, A táblai Ítélet indokolása leszögezi, hogy az alperesi szakegylet alapszabályai értelmében a tagjait munkanélküliségek idejére a tagdijak fizetése alól felmentheti,, Az egyenlő elbírálás ck" ' fogva - mondja ú táblt Ítélete - ez a kedvezmény a felperest is kétségtelenül megillette, A tábla egyébként uj orvosszakértői vizsg'latot rendelt el s a törvényszéki orvos által foganatosított vizsgálat után olyan szakvéleményt terjesztett elő, hogy a felperes megerőltető fizikai munka elv.' ; ka .kre képtelen, ugy, hogy szakmai szempontbél rokkantnak minősíthető, noha ideggyengesége ellenére a kevesebb megerőltetéssel járó irodai munka elvégzésére képes lehet, A tábla ennélfogva arra kötelezte a szakegyletet, hogy 1934 október l-töl kezdődően minden hó 1-én havi 35 pengő rokkantjáradék tőkét fizessen, A per során lejárt részletek egyösszegben fizetendők,. Kötelezte a tábla a pervesztes szakegyletet 4oo pengő perköltség és 155 pengő szak értői költség megfizetésére is, A tábla marasztaló itélfete jogerős. /MOT/G, *--A HARaPOS KUTY.aSRT AZ ..LI^TTARTÓ FELELŐS, Kohn Albert kárpitosmester 3oo pengős kártérítési pert inditott özvegy Nohring Pálné háztulajdonosnő eller., mert most egy esztendeje, amikor az alperes villájába árut szállított, az udvarban a házbeli kutya, amely szájkosár és póráz nélkül szaladgált, feléje futott és összeharapdálta,, A felmerült gyógykezelési költséget a h'.z tulajdonos tói követelte, A járásbirósági tárgyaláson a hártulajdonosnő azzal védekezett, hogy a k utya nem az ő tulajdona, hanem a fiáé, aki elköltözött a villából, de a kutyát nem vitte magával, A járásbíróság e ypédekezés alapján a kártérítési keresetet elutasította, A kir, törvényszék, mint fellebbvite 1? bíróság, dr. Hagy József tanácselnök vezetésével tartóit tárgyalás után közbenszoló Ítélettel megváltoztatta az elsőbiróság döntését és a háztulajdonos kötelezettségét megállapította . Az Ítélet indokolása szerint a h sznos háziállatok által okozott kárért az állattartó felelőssége megállapítható á&ckor, Ea az állttartó gondatlanul járt el,A háztulajdonos alperes köteles lett volna a kutyát, amelynek harapós természetét ismerte, megkötve, -.'agy olyan szigorú 'őrizet alatt tartani, hogy az udvarra bejövöket meg nem haraphassa. Most az iratokat vis szaküld t -.k a járásbírósághoz; hogy a kártérítés összegszerűségét állapítsa meg, /MOT/G,