Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1

1937-09-10 [163]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Törvényszéki szerkesztősége: V, Markó-utca 27. sz., I. emelet 26. Telefonok: 125-234, 125-235 Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE. 1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. szeptember lo. A NAPSZAMOS KI ZSÁKMANYQ IkS CÍMEN MM TÁMADTA A BÁRÓVAL KÖTÖTT EGYEZSÉGÉT. Három esztendővel ezelőtt történt, hogy Máriabesnyő községben báró Hatvány Péter nagyiparos autója elgázolta Tolmácsi István napszámost. Ennek nyomán megindult baleseti kártérítési perben a napszámos és a báró egyezséget kötöttek olyformán, hogy Hatvány Péter báró a napszámos minden néven nevezendő igényeinek teljes kiegyenlítéséül 15oo pengőt fizetett, Az egyezségi okirat szerint ennek az egyezségnek hatályossága fennáll akkor is, ha a napszámos sérüléseinek az egyezség kötésekor még nem látható következményei lennének. Harmadfél esztendővel később Tolmácsi megtámadta ezt az egyezséget s pert indított a báró ellen azért, mert az egyezség megkötése alkalmával tévedett, mert abban a hitben volt, hogy az egészségét egy év alatt teljesen visszanyeri. Utóbb kiderült, hogy a teljes munkaképességét soha többé nem nyeri vissza. De .megtámadta azon az alapon is az egyezséget, hogy azt annakidején kényszerhelyzetben kötötte, mert minden fillér nélkül betegen feküdt s nem volt miből élnie. Keresetében előadta még azt is, hogy a báró az ő szorult helyzetét felhasználva, a megtámadott egyezséggel kizsákmányoló ügyletet kötött. A pestvidéki kir, törvényszék előtt folyt le ebben az ügyben a bizonyítási eljárás, amelynek befejezése után a törvényszék a felperest keresetével elutasította olyan indokolással, hogy felperes tévedése a gyógyulás időtartama tekintetében nem lehet ok az egyezség hatálytalanítására. De el kellett utasitani a keresetet azért is, mert sem a vitatott kényszerhelyzetre, illetve a kizsákmányoló ügyletre a per során semmiféle adat nem ^merült fel. Fellebbezés folytán a budapesti kir, Ítélőtábla dr, Alcsuti Ágost tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után helybenhagyta az elsőbiróság elutasító Ítéletét, /MOT/ G, KÁRTÉRÍTÉSI PER AZ OTI ELLEN A KÉSŐN MEGÁLLAPÍTOTT DIAGNÓZIS MIATT. Maracskó József boltiszolga az OTI egyik vidéki kórházában gyomorfekély miatt állott kezelés alatt. Az orvosoknak folyton panaszkodott a beteg, hogy a Jobb lábfején igen kinzó, nagy fájdalmakat érez. Maracskó szerint néhányszor megnézték a lábát, de az orvosok semmi jelentőséget nem tulajdonítottak a panaszoknak s végül is mint egészségest kijelentették a kórházból. Később még jobban fájt a lába és az OTI központjánál újra jelentkezett emiatt, ahol hosszabb időn át körömgyulladás miatt kezelték. Az állapota egyáltalán nem javult, ugy hogy magánorvoshoz fordult, aki megállapította, hogy nem körömgyulladás, hanem a véredények szűkülése a baj. Amikor ezt a helyes diagnózist a magánorvos megállapította, ez a betegség annyira elhatalmasodott, hogy a lábát amputálni kellett. Maracskó ezekután kártérítési pert indított az OTI ellen, amelytől havi 2oo pengő életjáradékot követelt azért, mert helytelen diagnózist állapítottak meg nála és ennek volt a folyománya, hog^ a lábát amputálni kellett. Vitéz dr. Szathmáry József budapesti kir. törvényszéki bíró ebben a perben elrendelte az igazságügyi orvosi szakvélemény beszerzését. <i legfőbb igazságügyi orvosi fórum szakvéleménye szerint, ha a kezelőorvosok korábban felismerték volna a felperes baját, ez sem javított volna a beteg sorsán, mert a jobblábát ekkor is fel kellett volna áldozni, A törvényszék ez alapon elutasította a keresetet, mert a kezelőorvosok rovására mulasztást vagy műhibát megállapítani nem lehet, /MOT/ G.