Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1
1937-09-10 [163]
K !! i v lll J ' rí* Budapest, 1937. szeptember 10, „ XIX. évfolyam 206,szára, F0VÁR03 /A pénzügyi bizottság ülése. Boly tatás 2,/ Horovitz Gábor azt a me gállapit ást teszi, hogy amilyen tiszta város volt valamikor Budf L est, annyira nem tiszta mostan,- azért lényegesen nagyobb gondot kell forditani a főváros utalnak és utcáinak t i s z t án ta r t ás ár a. Temesváry László szerint célszerűbb volna s-lőbb a fe 1« veendő kölcsön ügyét tisztázni és annak feltételeit megállapítani,mert csak á kölcsön elintézése után lehet komolyan beszélni az útépítések v égre ha j t ás áró 1 • A vita ezzel lezáródott,, mire Szendy károly polgármester válaszolt. Igazat ad Lázár Ferencnek abban, hogy helyesebb volna az útépítéseket a rendes költségvetés keretén belül végrehajtani, a főváros pénzügyi helyzete ezt azonban most lehetetlenné teszi. A PasarJti-utat, amely tulajdonképpen csak öt méter széles,, feltétlenül ki kell szélesíteni, mert az autóbuszközlekedés életveszélyes. Amint a főváros pénzügyi helyzete megengedi, a főváros külső területeinek utait és utcáit is rendbe fogják hozni. A fák védelme terkintetében mindenki egyetért, de hogyha azok forgalmas utvonalakon a közlekedést gátolják, akkor? azokat el kell távoli tani.A Hősök-terére vonatkozólag meg állapi tj a, hogy egy ilyen természetű térre egy világvárosnak, mint amilyen Budapest is,feltétlenül szüksége van. Túlzásnak mondja Horovitz Gábor állítását a főváros tisztaságára vonatkozólag, bár elismeri, hogy bizonyos tekintetben a helyzeten javítani kellő A kölcsönre vonatkozólag bejelenti,hogy az méltányos feltételek mellett a Községi Takarékpénztár utján biztosítva van, s csak akkor veszi fel a főváros azt más helyen, ha kedvezőbb feltételeket tud ott elérni. Október 8-ára ujabb közgyűlés összehívását fogj kérni, amikor a kölcsönről részletesebben fogja a bizottsági tagokat tájékoztatni. A pénzügyi szakbizottság a polgármester válasza után az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A városrendezési c ;lckra kért másfélmillió pengős póthitelnél Peyer Károly azt hangsúlyozza, hogy a kért póthitelt megszavazza, mert a kisajátításokra szükség van és ezeknek kellő időben való keresztülvitele megakadályozza a spekuláció jogtalan haszonszerzését. Szükségesnek tartja, hogy az óbudai hidat mentől gyorsabban építsék meg,mert a Horthy Miklős-hid nem javítja meg a közlekedési lehetőségeket, amely Óbuda felé napról-napra erős mértékben növekszik, ugy, hogy a kiszélesített Margithid sem tudja a forgalmat kellőképpen lebonyolítani« A Horthy Miklós-hidra még tiz ev múlva sem lett volna szükség, annál inkább azonban az óbudai hid megépítésére . Szendy Károly polgármester kijelentette, hogy mint eddig is, a jövőben is a legnagyobb mértékben fogja szorgalmazni az óbudai hid megépítését, s ez minden valószínűség szerint a jövő ősszel meg is fog indulni. A pénzügyi bizottság ezután ezt az előterjesztést is elfogadta. A következő pont az 1040 szükséglakás építésének Ugye volt. Az előterjesztéssel szemben bejelentés történt, hogy a polgármester nem szükséglakásokat kíván építtetni, hanem a három millió pengős költség kereten belül megfelelő kislakásokat. Müller Anitái szükségesnek tartja, hogy a fővárosi építkezéseket mennél több embernek adják ki vállalatba, ne pedig generálvállalkozások alakjában. Bródy Ernő helyesli, hogy szükséglakások helyett kislakásé kat építsenek* Kérdést intéz a polgármesterhez, h ogy mi lett a sorsa annak a felterjesztésnek, amelyben a főváros az államtól átvett szükséglakások fenntartása óimén ovi hánomszázezep pengős hozzájárulást kért az államtól. Peyeí Károly szintén szivesebben látja a kislakások épitését, egyben Müller Antallal, szemben azt vitatja, hogy. nem szabad elvként kimondani, hogy a főváros a munkákat túlságosan megosztva adja ki, mert ez a munkákat megdrágítja és meglassítja. /folyté köv ,/
