Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2

1937-08-23 [162]

Budapest, 1937. augusztus 25 „ / XIX, évfolyam, ICO a szám,HÍREK /Pékár Gyula temetése. Folytatás 1,/ - Egyik leghívebb szolgáját gy aszol ja benne a költészet géniusza s a nemzet angyala is gyászol, mert amikor csonkára nyomorították a hazát, Pékár Gyula az elsők .között állott a jövőért dolgozó magyarok sorába és munkateljesítménye szerint is fejjel magasodott ki, reményt sugárzott, hódított a magyar igazság számára idebent és a külföldön* A Bandholz tábornokok és a Romanelli ezredesek lelkében nemcsak a részvétet;, de a segitőerőt is fel tudta ébreszteni hazája iránt. Képzeletének és hazafis ágának ös zt önzés ére fordult a turáni gondolat felé és ezzel is szolgálni, biztatni akart, Kl kell emelni szelídséget és istenfélelmét, - könnyű lesz erről is számot adnia Isten előtt. Evangéliumi papi ősök késő ivadéka volt, aki az egyéni fe le 1 ős s eg ön tud at án ak s uly os , mégis fe leme lő te rhét ho rd oita, önzetlen szolga volt, önzetlensége állitotta kevesek által ismert őrhe yekre: az aszódi Petőfi-gimnázium igazgatótanácsának és a Magyar Luther Társas ágnak elére is... Hisszük, hogy Pékár Gyula az Isten előtti számadást nyugodtan megállja, kisérje imánk az Örök Biró elé.,, Raffay püspök végül imádkozott Pékár Gyula halhatatlan lelkéért, megáldotta a porreszeket, s ekkor ismét az egyházi kórus éneke hangzott fel. Az első világi búcsúztatót Tasnádi Nagy András dr. vallás- és közoktatásügyi államtitkár mondotta, a magyar királyi kormány s benne a kultuszkormány nevében: - Mélyen megilletődve állok meg a koporsó előtt, mely Pékár Gyulának annyi lelkes, buzgó, önzetlen munkában megfáradt testét takarj a. - A magyar királyi kormány, közelebbről a kultuszkormány nevében jövök, hogy utolsó üdvözletet hoiz:ak számára és elbúcsúzzam tőle, a kormány egykori összekötő miniszterétől, majd kultusz államtitkárátó 1, elbúcsúzzam a kiváló kulturferfiutól, aki egész lényéoen, külső habitusában és lelke világában maga a kultúra volt. - Pékár Gyula azok közé a közéleti férfiak közé tartozott, akikhez hason lót'sokat kivánt nemzetének Széchenyi István; forru hazaszeretete, ragaszkodása a messze Keletre, regék országába nyúló történelmi multunkhoz, nagy munkakedve, alkotnlvágy ás a, nyugateurópai kultúrája - a szó legjobb és legnemesebb értelmében - adták meg egyéniségének tartalmát. - Magyar volt ós európai volt. Gondolatai gyakran szálltak messze Á'sla síkjaira, hogy kutassa a magyar múltnak, a magyar ..éleknek rejtelmeit, romantikára hajló lelke turáni álmot álmodott és mégis azon fáradozott, hogy a magyar nemzetet az euróPal nwpcsaládba, . ; a magyar kultúrát az európai kultúrába harmonikusan belhangolni segitse, - Jobb, nemesebb, igazabb sziv aligha dobogott a magyar közélet zajában, jobb, igazabb sziv, amely gyűlölni nem tudott, de tudott igazán hl ven,' a sírig szeietni. - Ami munkát vállalt - és mennyit vállalt magára - azt mindig lelkesedéssel végezte;* a maga hasznát nem kereste, de boldog volt, ha másoknak, ha nagy, szent ügyeknek, ha nemzetének használhatott„ Irodalmi, társadalmi egyesületi tevékenységét mások fogják méltatni, de el kell mondani nekem is: nem felejthetjük el férfias magatartását az 1919-es ellenforradalomban és kemény helytállását akkor, amikor a Nemzeti Múzeumnak nemzeti kincsei forogtak veszélyben. - Most elhagy bennünket s amikor eltávozik körünkből, szép férfias alakját képzeletben mégegyszer végigsimogatja tekintetünké Annyi jócse lekedetért áldott kezét gondolatban mégegyszer megszorítja baráti jobbunk s az örökkévalóságba elkíséri és vele marad tiszteletünk, barátságunk, szeretetünk. /Foly t .k öv./ Pro domo: A megjelentek közé tisztelettel kérjük bevenni, hogy a Magyar Külügyi Társaság küldöttségében résztvett Heylmann Ottmár, Klimes Károly, Horváth ^Jenő, s a Társaság ifjúsági csoportja; képviseltette magát a Magyar Szin.padi Szerzők Egyesülete Mohácsi Jenő vezetésevei ORSZÁGOS" EVÉLTÁR 8 0 K. szekció ,