Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2
1937-08-23 [162]
Budapest, 1937. augusztus 23, XIX, évfoly am -190 ,3z ám , A NEMZETI. SZÍNHÁZ JuTSILEUMI ÜNNEPSÉGEI» Ma százéve annak, hogy a nemzet közadakozásából felépült ma gyár Nemzeti Színházban az első előadást tartották. Az évforduló napján a Nemzeti ü zinház kegyeletes emlékünnepségeket rendezette Délelőtt féltiz órakor a Nemzeti Színház tagjai N émeth^Anta igazgatóval elükön kivonultak a Kerepesi_uti temetőbe, a Nemzeti Szinház első igazgatójának, Bajza Józsefnek s ir j ához. A színészek körül állották a sírt és Németh Antal igazgató magassz árnyalás u ünnepi beszédben méltatta Bajza József érdemeit. - A mai jubilumi nap - kezdte beszédét Németh Antal nem multhat el azokra való visszaemlékezés nélkül, akik ott voltak a Nemzeti Szinház megszületésénél, akik életrehivás ában döntő szerepet játszottak ás akiknek ezért a heroikus munkájáért az utókor mindörökre hálás lehet, A mai napon két sirhoz zarándokolunk el. '*z egyik annak a férfiúnak a sírja, aki erős akarattal és törhetetlen eréllyel megteremtette a Nemzeti Színházat, aki minden előítélettel és minden ellenvéleménnyel szemben valóra váltotta a magyar nemzetnek akkor mór több, mint négy évtizedes nagyálmát* Ez a férfiú Pöldváry Gábor volt, Pestvármegye akkori alispánja., -És ez a második sir, amely előtt most állunk, annak a földi hamvait takarja, aki elsőnek vette kézbe a nemzet színházának Irányítását, hogy a teste töltött álom további élete ama magas esztétikai ideáloknak jegyében follyék le, amelyeknek egyik legnagyobb ke'.z ettségü, legélesebben gondolkodó, legharoosabb tollú képviselője volt. Bajza József a legnyughatatlanabb magyar-s r :e llemek egyike, annak a nagy, immár történelmi nemzedéknek egyik legerőteljesebb egyénisége volt, amelynek tagjai a sors kifürkészhetetlen akaratából egy-két évnyi különbséggel mind a tizenkilencedik század első éveiben láták meg a napvilágot. Egy gimnáziumba jár Klauzál Gáborral Vörösmarty Mihállyal, Kossuth Lajossal és Toldi Ferenccel. Ha a középiskolai iroda lom történi megemlékezés csak mint a nyelvújítás egyik ragyogótollu harcosát és mint az úgynevezett szobakölts^zet fimom esztétáié Ikü művelőjét könyvelte el, most a magyar színháztörténetnek ezen az egyedülálló napján egy uj Bajza Józsefet is szivünkbe kell zárnunk. - A magyar színészet története a Nemzeti Szinház első lgazgazgatejában az egyetemes magyar kultúrának egyik legnagyobb felkészültségű szellemét tiszteli. Nem célnak, hanem eszköznek tekintette a tudományos felkészültséget, amelynek segítségével könnyebben ós hatásosabban tudta valóra váltani a nemze t müve lés éve 1 kapcsolatban felállított nagy programját. Korra nézve fiatal^ alig 33 éves mult, araikor meghívták a Nemzeti . >; Színház igazgatására, de már mögötte állt Szentmlklóssy Alajossal, a epigramma"' elmélettel kapcsolatban vivott nagy vitája, darabokat fordított a magyar* szimüi x 1 oda lom gyarapítására ós sikerrel vívta meg a Conversations-lexlkon 1 pört, félelmetes vitatkozó erőről, haladó szellemű gondolkpdásról és mély kulturérzékről téve tanúságot. Ugy ő, mint baráti köre korán szembekerült az akkori konzervatív Irodalmi körökkel. Németh Antal a továbbiakban méltatta Bajza József Irodalmi munkásságát, utalt az akkori irodalmi vitákra, majd Így folytatta: - Elképzelhet a, hogy egy ilyen . ...agónyosan álló, senki hez sem 08atlakozó, senkivel sem tartó, csak az igazságot kereső es annak földi megvalósításáért küzdő szellem, mint Bajza, amikor 1837 nyarán átvette a Nemzeti Szinház ve ze tésót,mi lyen hajsza középpontjába került 0 Aselső esztendő alatt nemcsak jeles darabok válogatásával, a színeszek nevelésével teremtett magának maradandó' érdemeket, hanem a pesti magyar szinésztársaság törvényeinek megalkotásával, az organizáció terén is döntő jelentőségű volt a nem egeszén egyéves igazgatói működése. Működése messze hatott, tul annak a tiz hónapnak kis Időkörén, amely őt a Nemzeti Szinház igazgatói székében látta. l\'3kkél utóbb, 1847 őszén, mégegyszer meghívják a Nemzeti Szinház igazgatására, de az 1848-as esztendő mozgalmas eseményei a politika terére sodorják és igy végleg kikapcsolódik a magyar szinház! kultúra irányításán ból. /Folyt,köv,/