Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2
1937-08-30 [162]
Kézirat Budapest, 1937.augusztus 30 Második kiadás XJXa évfölyama 196-szám. HIREK -ORVOSI HIR. Dr. Körmöczl Emil, a Mentők igazgatófőorvosa, szabadságáról megérkezett./MOT/B. Pro domo:A fenti hir szíves közlését kari a rendőri saj tóiroda. MARSGHALL ÁLLAMTITKÁR BESZÉDE TOZFH PÁL SZARVASI BES ZÁMOLÓJAN , Szarvas, augusztus 29* Dr. Tóth Pál kormányfő tanácsos, országgyűlési ^képviselő vasárnap délelőtt tartóita a szarvasi Aossuthátúren beszásolóját, • '*, amelyen " . * Marschall Ferenc dr. földmivelésűgyi államtitkár ós több képviselő is résztvett. Tóth Pál a kormányzat kül- és belpolitikai ténykedéseit ismertette, Megemlékezett az utóbbi három év gazdasági és szociális munkájáról, amelyet a szarvasi kerületben végzett. Ferenc fáid mi vei Nagy tetszéssel fogadott beszéde után elesügyi államtitkár emelkedett szálai dr» Marschall Igyi államtitkár emelkedett szeiasra. - Ha valamikor, ugy ma szükség van arra, hogy ny üt, férfias ós bátor felelősséggel oda álljunk a nep tömegei elé - mondotta a többi között. De nem ugy, ahogy azt a pártpolitika, vagy az egyén érdenemzet érdeke követeli'. Itt van például ? élreertés és félrebeszél ós! Állandó vita folyik a kényé'' vagy kenyér. ^ ket* szembe áll: többig között. De nem ugy, ahogy e ke diktálja, hanem ahogyan azt a a választójog kérdése. Mennyi fél fn 1 v i le a l-e nvft r fóe a inp kcrdásfii az akarunk adni mindenkinek, de^jogot is. A becsületes politika ebben országban csak nemzeti ós keresztény lehet, sajnos ( sokan csak jelszónak használják fel ezeket a szent dolgokat. A keresztény etika legmagasztosabb tana a felebaráti szeretet. De ez nem járhat azzal, hogy falakat állítsanak fel az egyes emberek köz^é. Kötelességünk/hogy megfogjuk egymás kezét és azon 'íeresztül egymást megbecsülve szolgáljuk hazánkat. A magyarság érzésének összekötő és nem elválasztó fogalomnak kell lennie. Nem fogadom el azt, hogy a magyarság ezer esztendős épületét idegen téglákkal építsék alá. á mi ezereves kipróbált alkotmányunk egyedülálló szelleme mellett kellenek tervszerű" reformtörekvések is, de az alkotmányos követelményeket nem kell mindjárt idegenből hozott téglákkal javítani, hanem kötelességünk az, hogy az ezeresztendős épületünkön a réseket több demokráciával, több szeretettel igyekezzünk megjavitani, amiből minden magyarnak és az orsztgnak caak üdve származik, á tekintélyt ne az állás ós a hatalom adja meg ebben az országban hanem a szív. hllene vagyak az olyan tekintélynek, amely nem a kezet szorítja, hanem a lábat teszi a nyakra. És igy vagyok azzal is, hogy radikális, vagy konzervatív legyen'-e a politikai irány. Azt mondom, hogy se ezt, se azt ne kivanjuí;,_ mert a konzervatív politika is lehet radikális, V : ' ' ' 1 • '•" . de radikális irányzat is lehet konzervatív, elgondolásainkban lehetünk tépelődök, de a kivitelben legyünk mindig határozottak, a. szabadság eszmédét is igy fogom fel, hiszen ezt az eszmét ma annyira elferdítik. A szabadság is ott ér véget, ahol a felelősség, ^ftol felelőtlen emberek és vezérek a tréfa gondolásu testvériségben hiszed, amely nem ismer felvidéki, sem alföldi, hanem csak egységes magy verisóget. Tiltakoznunk kell a partikulá/s gondol., egyenlősége mellett hirdetünk kell a kötelességek egyenlőségét, ü jog kötelesség nélkül kiváltság, a kötelesség jog, nélkül szolgása I ^ Az államtitkár ezután^ összefoglalóan ismert szabadság délibáb iával kecsegtetik a népet, őtt mindig katasz származott. ^testaériséget is elfogadom, de c m] * r,v sak abban az 81sem erdélyi, sem sze] lemet és testeilén- A jogok itte many mezőgazdasági politikájának célkitűzéseit. hangsúlyozva, hogy ebben az országot" ft « BP rát-véd*! &m or.^.ápvó^kr^ oraz agrárvéd éjem ország védelmet^ iel,ént.
