Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2

1937-08-16 [162]

2, törvényszéki kiadás Budapest, 1037, augusztus lé — AZ ORVOS FELELŐSSÉGE Kovács János raktári munkás felesége súlyos panaszokkal kereste fel dr

0 Zsánug Giril sebészorvost, aki megvizsgálta a beteget és ugy találta, hogy az asszony betegségét sürgős műtéti beavatkozással kell meggyógyítani, Kovács né a műtét következtében hosszabb ideig orvosi kezelésre sso^-"/ és csak sokáig tartó gyógykezelés után javult az állapota. Közben más orvosok is megvizsgálták, akiknek a véleménye szerint az asszony betegségét műtét nélkül is. kezeléssel meg lehetett volna gyógyítani, A raktári munkás erre gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt feljelentést adott a sebészorvos ellen és a nyomozás során meghallgatott orvosa akértő véleménye is az volt, hogy.„a műtéti beavatkozás nem 'folt feltétlen szükséges, mert a veszélyt anélkül is el lehetett volna hárítani, Ezekután az ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt adott ki vádiratot ,az orvos, ellen, aki Q törvénye ék előtt megtartott tárgyaláson azzal véde'kezett, ^hogy ő a legjobb orvositudSea szerint járt el a beteggel szemben. Az alsóbiróságon fel is mentették az orvost és most a Kúria is helybenhagyta a felmentő Ítéletet a következő érdekes indokolással: Az orvosnak az a ténye, hogy a veszélyt a valóságnál nagyobbra becsülve, műtéti beavatkozás szükségét látta fennforogni, még nem jelenti a hivatásbeli képzettségen és a tapasztalatokon alapuló gydc orlati szabályoknak vétkes megszegését, éó ezért az orvos cselekedete nem mlnősithete gondatlrp ságnak, /MOT/ H, — EGY 'FOGLALKOZÁSHALMOZÓ '•* CSALNI BÜNPÓRE A budapesti királyi ügyészség vádat emelt Baranya Gyula budapesti lak°s ellen csalás büntette cimén, A vádirat szerint ugyanis ^aranya, mint egy fényképészeti műterem társtulajdonosa, 500 pengős kész pénzkölcsön lefizet-'ellenében állást Ígért Lakózi; Irén 21 éves leánynak, akinek azonban sem ifiegfe.lelŐ munkát, sem az Ígért fizetést nem tudta biztosítani s a kölcsönvett összeggel i's adósa maradt. Ma tárgyalta az ügyet a "budapesti büntető törvényszéken vitéz Ej.tvay Sándor dr, egyesbiró. A vádlott Baranya Gyula mindjárt a legelső adatnál is ingadozóan vallott: nem tudta hirtelenében re gmondani., hogy 1907 ben va&y 19o9-ben látta e meg p napvilágot. Azt már folyékonyan diktálta be, hogy " elég jól beszél görögül és bolgárul", - hogy magántisztviselő, de a rendes mestersége a szabóság s legutóbb egy fővárosi fényképészeti műterem társtulajdonosa volt,. Mindössze e gyizben volt jogerősen megbüntetve - hangozta ta a sokfoglalkozásu vádlott - és pedig csalásért, 8 hónapi börtönbüntetésre. Az ügyészí váddal kapcsolatosan a leghatározottabb hangon jelentette ki, hogy nem érzi magát bűnösnek. - Az elhunyt Streliszky hirneves fényképész utóda szer ttem volna lenni - vallotta - magam ugyan nem értettem a fényképészethez, de éppen ezért társul vettem magam mellé Jakab Sándor,fényképészt, majd megvási roltam a Streliszky-féle műterem-berendezést. Én a' közös üzemben az üz&etszer zést igyekeztem ellátni és általában az üzleti részt intéztem, a szakmunkát Jakabra biztam. Rlportfelvételeket kötöttem le a napilapok és folyóiratok számára.., - Jó, jó - szakítja félbe a tárgytól elkalandozó vádlottat vitéz Litvay - maga végeredményben szabóságot tanult, hogyan vállalkozhatott fényképészeti, sőt fotoriporter! munkára? - En, kérem, tulajdonképen ehhez is értettem. Az üzem azonban sehogj sem akart prosperálni, táraaim és a nálunk alkalmazott fényképészek azt állították, hogy ennek csak az lehet az oka, mert éppen holtszezon van. Én nem tettem közzé hirdetést, a Lakézy kisasszony éppen kapóra jött, munkát kért és én szerződtettem. A kisasszony rögtön elmesélte, hogy neki van eléggé tekintélyes összegű megtakarított pénze, abból szívesen kölcsön is ad nekem, csak alkalmazzam; nincs rászorulva az állásra, de unja magát s különben is néhány h°nap múlva ki fog utazni Svájcba, ahol megesküszik vőlegényével. En kijelentettem, hogy pillanatnyilag elfogadhatok tőle /folyt köv./ Ky