Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/1
1937-08-14 [161]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Tőrvényszéki szerkesztősége: V, Markó-utca 27. sz., I. emelet 26. Telefonok: 1-252-34. 1-252-35 Szerkesztéoórt és kiadásért felelős NÉMETH IMRE 1, törvényszéki kiadás Budapest, 1937. augusztusit —RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI ALAPON MÜKÖDÖ VÁLLALATOK NEM KÖTELESEK RÉSZLETEZNI MÉRLEGEIKBEN A BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ÉÉTELEKET. Sehwarcz lezső kereskedő részvényesi minőségének igazolása mellett pert indított a budapesti kir, törvényszék előtt a S un gária Egyesü lt Gőzmalmok Rt e ellen» Keresetében a legutóbb tartott közgyűlési határozatok megsemmisítését kér te,A felperes azért támadta meg a Hungária köz -g)íilésén hozott határozatokat, mert a részvényesek elé terjesztett nyereség és veszte ségszámlék csak a bruttó bevételt és a bruttó jövedelmet tüntetik fel s ezekből az összesített számadatokból a részvényes nem gyakorolhatja az ellenőrzés jogát; Dr, Szent-Léleky 3ándor kir. törvényszéki biró a keresetnek ezt a részét érdekes indokolással ; utasította el, A törvényszék jogi felfogása szerint mondja az Ítélet - az eredményszámlának a panaszolt értelemben való felállítása nem ütközik törvényes rendelkezésekbe. Ha a vállalatok külön és részletesen tüntetnék fel az eredményszámlákban az egyes tételeket, az annyit jelentene, hogy a részvénytársaság az egész évi üzleti forgalmáról vezetik könyveiről'tartozna összesített és részletes kimutatást készíteni s ezt publikálni, Ilyen oélja azonban a törvényhozónak nem lehetett a kereskedelmi törvény alkotásakor, mert ezzel minden üzleti vállalat teljesen kiszolgáltatná magát és üzleti titkait a versenyvállalatoknak is. Ezért a keresetnek idevágó részét el kellett utasítani, De megtámadta a felperes a Hungária Gőzmalmok közgyűlési határozatait azon az alapon is, mert esztendőkre visszamenőleg a zárszámadásokban Weiner Samu vezérigazgató szolgálati illetményei is bennfoglaltatnak és ezeket a vezérigazgatói fizetéseket és szolgálati illetményeket nem terjesztették a közgyűlések elé, no^a a Kúria jogegységi tanácsának döntése szerint ez elengedhetetlenül szükséges. A törvényszéki tárgyaláson az alperesi vállalat jogi képviselője igazolta, hogy időközben uj közgyűlést hixrtak ös$se, amely pótolta a vezérigazgató illetményei tekintetében emelt kifogásokat, mert az #j közgyűlés határozotton tudomásul vette a vezérigazgató számára évekre visszimenőleg megállapított és a megtámadott mérlegekben elszámolt összegeket. Felperes ennélfogva a keresetének ezt a részét csak a perköltségekre szállította le, A biróság hivatkozással a Kúria jogegységi tanácsának döntvényére, kimondotta, hogy a felperes keresetének ezt a részét jogosan indította meg, ennélfogva a költségekre leszállított keresetnek helyt adott éá az alperesi vállalatot ötszáz pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/ G, —A SZáKSZOBDNOS ERKÖLCSI INTEGRITÁSA. Schwalb Tibor zeneművészt a Sfcernberg Ármin és ^estvére hangszerkereskedő cég sikkasztás cimén feljelentette, mert Schwalb a bérbevett szakszofont tovább kölcsönözte s igy a hangszer jogosulatlanul külföldre került. A bűnügyi eljárás során a s zakszofonost nem találták, nyomozólevelet'adtak ki ellene s ennek folytán egész rövid időre letartóztatásba került,, A szakszofion-ügyetnyomban tisztázta, ugy hogy az eljárást meg is szüntették , Most aztán Schwalb az alaptalan feljelehtéy miatt erkölcsi és anyagi kártérítés cimén 2000 pengőt követelt a Sternberg cégtől. A törvényszék, majd a királyi tábla és végsőfokon a Kúria is elutasította a keresetet, mert a bűnügy iratai szerint a feljelentés nem volt valótlan tartalmú, s egyébként sem érte rjrkölcsi kár a felperest, mert az eset után hamarosan Svájcban megfelelő, jo elhelyezésre talált. /MOT/G,
