Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-17 [160]

RAJNISS FERENC ELŐADÁSA A TURUL-VARBAN A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL. A Turul Szövetség szerdán este a Turul-Várban propaganda tábort rendezett, amelyen Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő' tartott előadást, "A zsidókérdés Magyarországon" cimmel. A turul-Várat zsúfolásig megtöltötte az egyetemi hallgatóság. Végvary József országgyűlési képviselő, a Turul Szövetség fővezére nyitotta meg a gjü lést, majd felolvasták Kémeri Nagy Imre levelét amelyéén bejelenti, hogy a toloncház -ól kiszabadult és pihenés céljából vidékre utazik. Ezután Rajniss Ferenc tartotta meg előadását. Az utóbbi 'djj^ők •• ben - mondotta - a zsidópolitikai hetilapok és a zsidó liberális sajtó ; csodálatos ellenpropagandát indított Magyarországon az ébredő magy-r nemzeti közvélemény ellen. Azt próbálják bebizonyítani, hogy Magyarországon nincs zsidókérdés és nincs zsidó kapitalizmus, nincs zsidó túltengés, sőt a zsidóság - vééllményük és propagandájuk szerint - Magyarországon minden területen viss zavonul, fokozatosan szegényedik, pozicióját rohamosan elveszti és gazdaságilag proletarizálódik. Ez a jajveszékelés rövidesen olyan méreteket ölt, hogy az állástalan keresztény ifjúság kénytelen lesz levelezőlap-hivásra házhoz menni sajnálkozását kifejezni és gyűjtést indítani az elszegényedett honi zsidóság megsegítésére. /Derültség, nagy taps,/ Ennek a szemérmetlen ellentámadásnak hadi proklamációja szerint a magyarországi zsidóságot csak műveletlen, korlátolt,zsidópénzre éhes^bizonyos eszméktől megkótyagododott, alkotmány-ellenes egyének támadják és a zsidóság szerint ez ellen minden rendelkezésre álló eszköz jogosult a toloncház tói a felnégy élésig. Megmérhetetlen államférfiúi bölcsesség, kátói tiszta jellem, guvern..mentális nagyság j elzőii érdemlik meg e_rszcrint a liberális zsidó sajtó szowint mindazok, akik megtagadják a zsidókérdőst, aki pl, az urikanyi és zsilvölgyi rt. elnöki székéből cigarettázva néz le a nyo. i orgó magyar életre, mint Bethlen István, vagy pedig a Kékkereszt-raozgalom ügyében magát belemártó feudális ur, mint Széchenyi György gróf, mert mindenki kedves kiválasztott és elhivatott férfiú immár Magyarórazagon, akiennek a zsidó sajtónak hizcleg Apponyi Györgytől kezdve Dinnyés Lajoson keresztül egészen a zsidó fasiszta Z

S

olt Bélákig és Ignotdsz Pálokig, akik ma fakardot rántanak az alkotmányosság é . :védelmére és kijelentik, hogy zsidókérdésről ne beszéljünk, mert ilyen nincs. Magyarországon az utóbbi 'djiőben mindenki nagy státus—férfiú, Kossuthnak, Szécnonyinek, és Deáknak legközelebbi szellemi rokona, és márciusi ifjú lesz a leroskadó .öreg is, aki akár a bürgözdi beszámolóján, akár ,?. felsőházban elrebegi, hogy harcolok a szélsőségek ellen, A szélsőségek alatt természetcsen csak a magyar jobboldalt kell érteni, annak minden egyes árnyalatát. Eljött a kora azoknak az álpolit&kus óknak, akik sohasem kerülhettek bele az újságba. Ma már nagy ára van annk is, hogy ha valaki egyszerűen hallgat. Akkor bekerülhet a részvénytársaságba, résztvehot üzletekbon pompás társadalmi összejöveteleken és ha kitartóan hallgat elérheti azt is, hogy providenciális állarnférfiuvá nyilvánítják. Ez a. réteg a legveszedelmesebb, a nagy hallgatók, akik négyszem'közt számunkra még mindig őbrcdiáaagyároknak akarjak feltüntetni magukat, 1848-ban Magyarországon még nem volt komoly a zsidókérdés, de már akkor látták legjobbjaink, hogy mire vezethet az emancipációo 1347ben gróf Széchenyi István ezt a súlyos kérdést irta a magyar jövondő falára: ha mi emancipáljuk a zsidókat, bennünket ki fog ompancipálni tőlük? Tragikus valósággá lett ez a prófétai kérdés. Aki azt állit ja, hogy nem kell zsidókérdésről beszélni, az áruló, Öszilatén és határozottan kijelentem szivben és lélekben közelebb állok a legszélsőségesebbekhez, minő a nagy hallgatókhoz." Az intellektuális ifjúságnak kötelessége, hogy a kérdést, a mag$. valójában megismerje és hogy a. legközelebbi tennivalókat megállapítsa. Mi egyedül azt akarjuk, hogy Magyarország a magyaroké legyen, ne legyenek ebben az országban dúsgazdagok, de ne legyenek koldusok se, I Rajniss Ferenc a továbbiakban statisztikai adatokat ismerteJ tett a zsidóság magyarországi helyzetéről, 100 esztendővel ezelőtt' Magyar1.ország mai területén 92„000 Azeidó volt és ebből Budapesten 10.000, ] ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folytatása következik