Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

EGYHÁZI HÍREK /Kossuth Lajos, mint a protestáns sajtó első sürgetője.Folytatás/ az abszolutizmus idejét leszámítva, hatvanhét éven át fennmaradt és nagyhatású alakítója volt a protestáns közszeHemn^k, - Pap professzor közléseit figyelemmel és tetszéssel fogadta az Arany János Társaság közönsége, majd P a t o n a y Dezső elnök beiktatta Pap Istvánt a társaság tagjává. G ö d e Lajos nagykőrösi református lelkipásztor verseinek is zajos sikere volt. /MOT/F. SZERDÁN KEZDŐDIK A BUDAPESTI PROTESTÁNS HONVÉDTISZTEK NAGYHÉTRE ELŐKÉSZÍTŐ ELMÉLKEDÉSE. A budapesti protestáns katonai egyházközség szerdától péntekig - 17.,18. és 19.-én -, a fővárosi helyőrség református, evangélikus és unitárius tisztjei s tisztviselői, valamint családtagjaik számára az Országos Tiszti Kaszinó kisdisztérmében /IV . , Váci-u.38.II*/: Haghétre és Húsvétra előkészitő közös elmélkedést, áhitatos csendes órákat tart, 3 o 1 t é s z Elemér dr. protestáns tábori püspök vezetésével. Mindhárom összejövetel délelőtt féltizenkettőkor kezdődik, a szerdai ünnepen vitéz Bátorkeszi Kiss Sándor alesperes Bibliát olvas és imádkozik, majd megnyitót mond, "Krisztus katonái" oiraméi előadást tart'B a 1 i k ó Lajos esperes, záróáhitatot végez Dobos Dezső főlelkész. A második napon, csütörtökön délben, "A szenvedés szükséges" címmel Soltész Ele** •mér dr. tábori püspök, - pénteken délben, "A kultúra válsága és az Evangélium" cimmel vitéz P a á 1 Dénes esperes beszél, /MOT/F. F-A-RKAS ISTVÁN PÜSPÖK MÁRCIUSI BESZÉDE A MAI MAGYAR IFJÚSÁG KÖTELESSÉGEIRŐL. Sárospatak, március 15. A sárospataki református főiskola március 15-iki ünnepem Farkas István tiszáninneni református püspök mondott nagyérdekü és kivételes hatású beszédet* - Hiszem - mondotta egyebek között -, hogy a mai ember azért olyan boldogtalan, mert egyéni és közösségi élétében nem tudja, miért él, mi a küldetése: pedig a küldetéstudat megismerése a Lélek teremtő ere** je«.« A na£7 világégés óta a r>o. zetek uj életberendezésének jelszavai tartják izgalomban a lelkeket. A Hitlerizmus a nemzet őserejében, tehát magában a nemzetben bizva csupán, a vér- és fajelmélet alapján próbál uj életre berendezkedni. Éleszteni próbálják ott némelyek az ősgermán pogány isteneket, elfelejtik, hogy az emberistenek alkonya már régen halottá tette a pogány isteneket. Csak az örökké élő Istenből kibontakozó nemzeti öntudat lehet uj életkapuvá s lehet megtartó erővé, hatalommá, A nemzeti lélek, ha nem az Isten lelkéből táplálkozik, bálványimádás, Isten nélkül, a teljes Szentirás mellőzésével, vagy meghamisításával elvész, akármilyen hatalmas is egy nép és csak az Istenhez való visszatérése lehet számára uj elindulás az igazi nemzeti nagyság felé, A totális államcszméről szólva, Farkas püspök hangsúlyozta, nem kívánatos a kizárólagfcgykézben lévő, diktatórikus hatalom abban az értelemben, hogy az a nemzetes kormányzásában állandósuljon. Hiszen bármily kivételesen nagy és bölcs ember is, aki a nemzet élén áll, tévedhet, - A bolsevizmus - folytatta Farkas püspök -, az isteni képmást rabolja el az ember orcájáról, mint a nemzetek halálát siettető dögvész, a sátán munkája ez és kell, hogy undort keltsen minden magyarázás nélkül is a magyar ifjú lelkében. Vannak azonban másfajta "mentő" gondolatok is szerte a világban, nagyot-akaré- emberek is akadnak manapság, akik szívesen háborút szítanának a mai mag/ arság életében. De a magyar nép lázadó soha nem volt, a harcot nem keresve, de attól sohasem félve, mint'az igazi szabadság szerelmese védte a maga igazát. /Folyt, köv,/