Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-17 [160]

LUX KÍIMÁN ELŐADÁSA A BELVÁROSI PLÉBÁNIA TEMPLOMRÓL, Az Országos Nemzeti Klub szerdai összejövetelen, amelyen Karafiáth Jenő főpolgármester elnökölt, nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében Lux Kálmán tartott előadást a Belvárosi plébániatemplomról; • Fővárosunk balparti részének e legrégibb és legértékesebb műemléke - mondotta az előadó - szerencsétlen városrendezés folytán az Erzs bethid utvezetése következtében gödörbe került, A hid eredeti terveinél a templommal egyáltalában nem törődtek s azt megsemmisítésre Ítélték, A templomot a Műemlékek Országos Bizottsága erélyes állásfoglalása es a közvélemény tiltakozása következtében meghagyták* - Környezetének rendezésére nagyon sok terv készült, azonban ezek közül egy sem oldhatta meg a kérdést, mert a templom epülete beleesik az Eskü~ut testébe, azt megszükiti. Legújabban a növekedő forgalom konyszeritő szüksége miatt lejtős gyalogjárót építettek, szorosan a templom épülete melléc Ez a gyalogjáró sem esztétikailag

? sem gyakorlatilag nem kielegitő és csak ideiglenesnek tekintendő. A templom épületének m-i helyén való meghagyása esetén a környezetrendezés megoldhatatlan. Egyetlen mód kinálkosik a kérdés helyes megoldására, mégpedig azj hogy a templomépületet észak felé tiz, nyugat felé mintegy 12 méterrel odébb tolják és az Eskü-ut legmagasabb szintjére felemelik. Erre tett határozott javaslatot két évvel ezelőtt Friedrich Lajos műszaki főtanácsos, kinek terve rendkivül nagy érdeklődést váltott kl • -A Műemlékek Országos Bizottsága akkoriban a székesfőváros megkeresésére . * behatóan mérlegelve a körülményeket, a templomépület eltolásához és felemeléséhez elvi hozzájárulását megadta, de a konkrét tervet, mely szerint az Esküuttól északra eső teret lejtősen feltöltetnék, s a templom a minden irányban lejtős terepre állíttatnék, nem tette magáévá. A templom uj elhelyezésénél nemcsak a meglevő megváltozhatatlan adottságokat^- az Erzsébet-hidat, a lejtősen emelkedő Eskü-utat a Piarista Rendházat, az Erzsébet emlékmű területét kell egyszerűen figyelembevenni, de ezeket az adottságokat egynesen kl is kell aknázni, A templom, mint ismeretes egész terjedelmében középkori eredetű, tehát nemcsak a gótikus szentély, hanem a hajórész ls. A hajórészt és a tornyokat 172L8 és 1740 közti években baio'&k stílusban építették ki, - Legértékesebb resz maga a szentély, a barokkrész már kevésbe becses. A szentélyrész a maga egészében és eredeti összefüggéséiben való eltolása és felemelése aránylag könnyebb feladat ós nem sokkai nagyobb a most felemelt Szent Flórián templom felemelési műveleténél, melyet Friedrich Lajos s oldott meg^ teljes sikerrel. Magának a hajórésznek és még inkább a tornyok eltolása és felemelese utóbbiak nagy súlya és magassága miatt már sokkal nehezebb feladat. Lebontásuk és újraépítésük volna tehát Indokoltabb, a kényesebb eltolási és felemelési müve le tte 1 s zembe n 9 - Kérdés, ha a hajórész ós a torhyok lebontatnának, indokolt volna-e azokat XVIII. századbeli alakjukban ujraepiteni. Erre határozottan tagadóválas zt kell adni, Kérdés, helyes volna-e a haj eresz eredeti gótikus részeit újra felhasználva, a kiegészítést úgynevezett stílszerű kiépítéssel végrehajtani. A felelet itt ls tagadó, a stiiszerü klépites értéktelen utánzatot adna, melyet a mai tudományos és művészi felfogás a leghatározottabban visszautasít, Ezt világszerte seholsem cs inalj ák. - Helyes felfogás, hogy a szentély a maga egeszében es a hajó eredeti középkori részel eredeti összefüggésükben vitessenek át uj helyükre, a kiegészítés pedig a magyar gótika leegyszerűsített, de jól felismerhető formáival az eredeti gótikus részletekkel összhangban, művészi mértékletességgel történjék. A gót időben állt egyetlen deli tor k. nyot ne állítsák helyre, de uj magas torony épüljön a templom ás akii nyugati sarkára, mely a tér felel szépen érvényesülne és a templom épü« y «yletcsoportj ának domináló szerepet juttatna a főváros összképébena A tempI *lom nyugati oldalán az egész homlokzat előtt végigvonuló szeles lépcső\ zet futna, mely hsak hat lépcsőfokkal volna magasabb a lipótvárosi /f.köv,