Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

KOMMÜNISTAGYANUS VÁDLOTTAK - A KIRÁLYI TÁBLA ELŐTT. A mult év nyarán, égy napon, egy államrendorségi detektív, aki Bárd Ármin" szövőgyár! munkást, mint kommunistagyanus egyént már régebb idö óta ismerte, arra lett figyelmes, hogy Bárd több munkástársával feltűnő és titokza-" tos tanácskozásokat folytat. Innenkezdve a detektívek figyelték Bárd Árminnak úgyszólván minden lépését s megállapították, hogy a szövőmunkás különös előszeretettel ját az egyik kültelki kávémérésbe, ahol többedmagával folytonosan tárgyal. A detektivek a kommunistagyanus társaságot bekísérték a főkapitányságra s a bekísért emberek ellen hivatalból megindult a bűnvádi eljárás. A büntetőtörvényszék bizonyos terhelőnek mutatkozó momentumok alapján a vádlottakat vétkeseknek mondotta ki államfelforgatás vétsége tekintetében és ezért: Bárd Ármin szövőgyár! munkást, valamint Glass Imrené varrónőt fejenként öt-öthónapi, - Láng László gépmunkást négyhónapij Schmidt Ferenc nyomdászt és Eisenberger Benő szabósegédet egyenként háromháromhónapi. - Frankéi László nyomdai munkást pedig egyhónapi fogházbüntetésre Ítélte* Fellebbezés folytán a bünpör a budapesti tábla Harmath-tanácsa" elé került, ahoé most Glass Imréné büntetését háromhónapi fogházra mérsé_" kelték, a többi vádlottat pedig az ellenük emelt vád alól kellő bizonyítékok hiányában felmentették,. A tábla megállapította, hogy Glassnénál a nyo-mózat során a földalatti kommunista mozgalomra vonatkozó Írásokat és nyomtatványokat találtak, ezért ezt a vádlottat az államfelforgatás vétségében" bűnösnek kellett kimondani és megfelelő büntetéssel kellett sújtani. A"többi vádlott vétkességére nézve azonban'- a tábla megállapítása szerint megnyugtató bizonyiték nem merült fel. Az elitélt vádlott, valamint védője a táblai Ítélettel szemben semmiség!'panaszt jelentett be. /MOT/Ky , —HAMISÍTOTT IRATOK ALAPJÁN AKARTAK KIJTJTNI PALESZTINÁBA

0 A budapesti királyi ügyészség vádiratot adott ki Schmallhausen Lipót magánhivatalonok ellen, többrendbeli csalás és magánökirathamisitás büntette ci~ mén, Schmallhausen ugyanis - a vádirat szerint - az 1935 év nyarán három sárvári, zsidóvallásu lakóá számára külön-külön, úgynevezett kezességi" nyilatkozatokat hamisitott, abból a célból, hogy a három ember e nyilatko« zatok felhasználásával Palesztinába kivándorolhasson., A Palesztinába való kiutazás az angol követség hozzájárulásától függött és a követség csakis ilyen kezességi nyilatkozatok felmutatása ellenében adta meg hozzájárulását, "A kezességi nyilatkozatok arról szóltak, k.ogy az aláírok egyenként looo-looo pengőt fizetnek arra az esetre, ha a kivándorlók háromhonapon belül nem térnének vissza Palesztinából, Mint utólag megállapították, a kezességi nyilatkozatok közönséges hamisítványok voltak^s igy Schmallhausen Lipót ellen, aki a kezességi nyilatkozatokat a kiutazók részére beszerezte- csalás és magánökirathamisitás miatt megindult a büntető eljárás. A bűn tetőtörvényszék a tényállás tisztázása után Schmallhausen Lipótot a terhe-" re rótt vádak tekintetében bűnösnek mondotta ki és ezért egy és félévi börtönbüntetésre Ítélte

9 'A bud. pesti tábla Dusárdy-tanácsa most az elsőfoka Ítéletet helybenhagyta. A tábla Ítélete még nem"jogerős, /MOT/Ky,