Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2
1937-03-16 [160]
/PERGZEL GYÖRGY DR 0 ELŐADÁSA A BSZKRT VÁLLALATAINAK RACIONALIZÁLÁS ÁRcL; Folytatás 2 ./ Az energiaszükségletet eleinte a korszerű Révosz-utcai elektromos telep' és a B.Sz.EoM., majd a Dunántúli Villamossági Részvénytársaság vette át* Ennek folytán a kw_órónkenti normál szénfogyasztás 2*25 kilóról megközelítőleg 1 kilóra szállott alá. A Svábhegyi Fogaskerekű Vasútnak 1929-ben végrehajtott villamosítása "2 üzemköltségeket nyomban a felére szállította le és az egy utasra eső s zenfogyaszt ás 2 kilóról 12 dekára csökkent. Ez 94 százalékos megtakarítást jelent, ami a villamosításnak az ország fütőanyaggazdalkodéba szempontjából való fontosságát jól megvilágítja. A Fogaskerekű Vasút vi 1 eomositása 2^470,000 pengőbe került, az üzemköltségekben történt megtakarítások ezen tőke 200.000 pengős annuitását bőven fedezik. A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút ennek dacára deficites, mert a bevételek az üzleti kiadásoknak csupán felét fedezik. A Helyi Érdekű Vasutaknál a motoros jármüvek görgős . csapágyakkal való ellátása a kenőanyagfogyasztást 86 s záza lékké lecsökkentette' és körülbelül ugyanilyen arányban esett a j ármü-meghib ásod ások száma is, A Hév. a Dunaharaszti Ráckevei vasút Szigetszentmiklós-ráckevei részét Diesel-elektromos üzemmel kívánja kiszolgálni, mert ezen csekélyebb forgalmú von.lrész a villamosítás költségeit nem tudja elviselni. A Diesel e le kt romos üzem a gözüzemme 1 szemben az üzemanyagban rejlő melegenergiát négyszerte kedvezőbben tudja kihasználni ás ez a beruházási annuitás leszámítás ával évi 40.000 pengő megtakarítást jelent. A bemutatott diagrammokból kitűnik, hogy a személyzeti létszámnak a teljesítményhez való aránya állandóan javul és hogy a gazdasági krízis kezdete óta lefolyt hét év alatt az üzemköltségek a Beszkártnál 18 száza lókkal, a Fogaskerekű Vasútnál 60 százalékkal, az Autóbuszüzemnél pedig 1932. óta, tehát öt év alatt 28 százalékkal csökken, tek, ami a céltudatos racionalizálási intézkedéseknek volt a következménye . Racionális üzemvezetés a kocsi kilométer-teljes1tmeny megfelelö méretezését és helyes elosztását kívánja meg. Ezt a célt szolgálják az utasszámlálások. A férőhelyek egyenletes elosztásának akadályát képezik a hosszú viszonylatok, különösen több viszonylatnak ugyanazon vonalon való közlekedése, mert akkor elütő igénybevételű von^lreszekét kell ugyanannyi kocsival kiszolgálni, az egyes kocsiknak a közös vonalrészen való követési közeit pedig fizikai lehetetlenség egyenletessé tenni* A Beszká't a Nagykörúton kísérletet tett azonos forgalmi sűrűségű vonalnak egy viszonylattal való kiszolgálására és ezáltal a forgalmat nemcsak gyorsabbá és egyenletesebbé tette, az utazási idő ugyanis 10 százalékkal csökkent, - hanem évi 600.000 kocs 1 ki lométert is megtakarított, ami évente 150,000 pengőt jelent. A racionális menetrendnek számolnia kell egyrészt a vasút gazdasági érdekeivel, másreszt a közönség kényelmi igényeivel, a főcél i. zonban a forgalom egyenletes és gyors lebonyolítása kell hogy legyen. Ezt célozza a Beszkárt tervezete, amely az illetékes hatóságok előtt f e ks z i k o Legjobb értelemben vett racionalizálásnak minősül a kisszakaszrendszer bevezetése, amely 25-62 százalékig terjedő viteldíj leszállítás ával a közönségnek nemcsak olcso D b utazási lehetős-get nyújtott, hanem a BesZkártnak évi kátésf élmi Ili o pengőre becsülhető jövedelemszaporulatot ls hozott. A 30 filléres távolsági tarifának a múlt ev július 1-evel történt bevezetése ota a klss zakas z-utas ok száma na gy on me gs záporod ott. az evvel járó torlódást a Beszkárt előre látta és enyhítésül már a tarifa! reform során sikertelenül javasolt,- a klsszakasz árának mérsékelt felemelését. Tekintettel arra a bénító hatásra, amit egyes szakaszhatároknál i.jilfe Imerüló nehézségek a forgalom sima lebonyolítására gyakorolnak, kenyU Te len a Beszkárt a kisszakasz-ár felemé l^s^nek gondolatával tovább fogI lalkozni. /Folytatása következik./ \ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
