Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

HÁZASSÁG. Dlenes Andor főhadnagy kedden tartotta esküvőjét'a belvárosi plobánia templomban duneveasei és hathalmi Halmy Annával./MOT/B. Pro d o m o: Pulin Klek, a miniszterelnökségi sajtóosztály h.vezetője kéri a hlr szives közlesét. A LIPÓTVÁROSI POLGÁRI KASZINÓ MÁRCIUSI ÜNNEEÉGE. Március 17-én,este félkilenc órakor ünnepi Vacsorát rendes a Lipótvárosi Polgári Kaszinó, s--ját helyiségében /Berlini-tor 5.I.em./Az ünnepi beszédet dr.Varannay István, a kaszinó alelnöke, a Budapesti Ügyvédi Kamera ügyesze mondja. /MOT/B. A NÉMET FILOZÓFIÁI TÁRSASÁG ELNÖKÉNEK PROF. DR. BRUNO BAUCH-NAK ELŐADÁSA A MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Filozófiai Társaság meghívására hetfön délután Bauch Brunc professzor, a német filozófiai társaság európalhlrü elnöke rendkívül nagy' érdeklődéssel várt előadást tartott. Az előadáson megjelent József kir. herceg^ az Akadémia elnöke, Mackensen nemet követ és számosan közéletünk vezetői sorából. Az illusztris előadót a társaság elnöke, Komis Gyula üdvözölte, majd Bauch professzor előadásában Goethe-nek egyik gondolatából indult ki: "Aki a szellemről beszel, annak a természetet, aki a természetről beszel, annak a szellemet kell előfeltételül venni." Ennek gondolat, ak megfelelően előadását két részre osztotta Bauch professzor. Az első rész: a természetről szólt, mint a szellemi élet előfeltételéről, a második pedig a szellemet mutatta ki a természet előfeltételéül. Hogy ebben nincs ellentmondás, az csak olyképpen Igazolható, ha kimutatjuk, hogy a szellemnek mindkét esetben más értelme van. Mindenféle szubjektivizmussal szemben Bauch professzor utalt arra, hogy egusz szellemi fejlődésünk, születésünktől halálunkig szükségképp természeti előfeltételeknek van alávetve. Ez a viszony érvényes, ha a problémát a szubjektív keletkezés szempontj ábó£ tekintjük. Ha azonban csak ebből a szempontból tekintenék, ez a felfogás egy dogmatikus naturalizmusra, sőt végül a materializmusra vezetne. Ezzel szemben fel kell vetnünk a kérdést, hogyan lehets .ges, hogy a természetből általában szellemi élet fejlődik ki? Hogyan lehetséges, hogy a természetben ós a termeszét által kultúrát, alkotunk? Mindez megfejthetetlen talány lenne, ha a természetet a szellemtől teljesen független, abszolút realitásnak fognék fel. Ekkor nem volna lehetséges a természet megértése sem, a természettudomány általa Ugy a természettudománynak, mint általában a kultúrának a lehetősége azon alapszik, hogy a szellem törvényei egyúttal a természetnek is előfeltételei. Ezalatt a szellem alatt azonban nem valamely egyedi szellemi lényre kell gondolnunk, amilyen az emberi szellem, hanem a szellem mást jelent: a világot meghatározó es átható szellemiséget: Ideát, ugy kantl, mint goethei értelemben, Ideát, amely nem időbeli tény, hanem a világ alapiját jelentő időfeletti tett. Ez teszi lehetségessé, hogy az ember ebben a világban értelmesen élhet és eletének tetteivel célt és jelentőséget adhat. A rendkívül érdekes fejtegetéseket a megjelent előkelő közönség nagy figyelemmel hallgatta ós hosszasan ünnepelte Bauch professzort, akinek az elnöklő Komis Gyula mondott köszönetet,/MOT/Vr. LA * P*odomo:A Magyar Filozófiai Társaság Ap*\ elnöksége az illusztrlus előadó személyére való V tekintettel mély tisztelettel kéri a fenti tudó1 sitás közlesét.