Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

/Nímeth Imre beszéde a Hétfői Társaságban a szabads ágeszmék hanyatlásán nak okairól. Folytatá s.l./ - Ezeket látva, keressük az előidéző okokat, A szabadságeszmény, az az ideál, amely azt fejezi ki, hogy minél több embernek a lehető legnagyobb szabadsága legyen anélkül, hogy az egyik szabadság a másik rovására ne terjedjen. Ez az örök ideál. Olyan regi,mint az ember éé addig fog élnii amig ember lesz a földön. Az eszmény maga sohasem halhat meg, legfeljebb az a földi formája hal meg, amelyben mégvalósulni törekszik, sőt: az eszme természete, lényeges tulajdonsága az,hogy idővel megöli, szétrepeszti az anyagi formát, amelybe megvalósulni leszállt. A test, a matéria, az anyagi forma, nem birja el» hosszú ideig a szellemi eszme tiszta és természeténél fogva örök jellegét. Tehát elpusztul,az eszme pedig kiszáll a testből, hogy megtisztuljon a hozzáragadt anyagi szennytől és előkészüljön a más alakban való megjelenésre, A mult században az örök szabadság eszménye a liberalizmusnak nevezett valósulási rendszer politikai es gazdasági mozgalmaiban jött le az európai, jobbanmondva fehér emberi társadalomba. Politikai formátumban a nacionális imperializmus, g.zdasági alakjában pedig az individualista kapitalizmus lett belőle. Mind- a két sikon az történt, hogy a liberalizmus szent nevében akkora s za- ' budság-ehs sg következett be, hogy az egyik szabadság a másikat kezdte fenyegetni. A kölcsönös fenyegetéseknek a nagy vi lágkatas ztróf aban való tragikus megütközését mindnyájan ismerjük. - A háború után - fejtette ki a továbbiakban Németh Imre megindult a nagy vizsgálódás, s a gondolkodók' nagy rés ze azt látta és mondt , hogy valami baj volt a szabadságeszmény XIX.századbeli valósitó-rendszerében, tehát menekülni kell tőle. De a legtöbb embernek alapjában- • véve foga.lma sincs arról,hol volt a baj lényege és miért kellett, menekülnie a liberalizmus rendszerétol. A legtöbb ember nem tudja, hogy nem az örök szabádság-eszmőny halt meg, nem az bukott meg, hanem csak elszállt • a liberalizmus rendszerének nevezett földi, megjelenési f ormáj ából,amely csak egyik történelmi, időbeli és társadalombé 11 megnyilatkozása volt és csak a rendszer, a lélek nélküli test, az eszmei tartalom nélkül való, élettelen forma , . lendült még egy darabig tovább a meglódított testek eleven erejével, amikor már régen halott volt. A liberalizmus, a XIX.századbeli liberalizmus politikai és gazdasági rendszere halott -mert elszállt belőle a szabadság-eszmény. Ha végignézzük - vázolta Németh Imre a továbbiakban - . .. r

: . a liberalizmus mozgalmának életét, akkor megáll plthatjuk, hogy a rendszer elindult c szabadság eszményétől megszállottan és gazdasági területen meghirdette a szabad verseny elvéts A verseny igen sokaknak sikerült, sok uj pálya nyílt és a verseny nagyobb lehetősége sok autseldert segített győzelemre* Án mit csináltak ezek a gyoztesekf A jelt, amelyben győztek, büszkén hordták tovább diadalmas mellükön, de az elvet, amely győzelemhez segítette őket, a szabad verseny elvét, nyomban megtagadták. A győztesek mindjárt győzelmük után arra törekedtek, hogy azon a pályán, ahol ők befutottak, soha többé más győztes ne. lehessen, csak ŐK/ Azonna 1 monopóliumra törekedtek. Még mindig liberalizmust hirdettek, de a gyakorlatban vadul oS elszántan küldöttek a kizárásos rendszerért. Ez a törekvés eleinte, amikor a szabadság-eszme ereje még töretlen volt, nehezen ment, de később mindig több ás több pályán érvényesült lassan-lassan kialakult a gazdasági monopóliumok rendszere. Aztán később, amikor egy-egy területen több erJs győztes volt ás egymást kizárni a versenyből sehogyan sem tudták, megszületett a kartell ötlete. Remek -s hasznos ötlet, amely biztosítja, hogy mindig és mindig csak az az öt-hat győztes lehessen első - holtversenyben. A pályák tribünjen még mindig lengett a liberalizmus büszke lobogója, de a pályákról eltűnt a szabadság-eszményi El kellett tűnnie, mert cs«k megvetássel is utálattal nézhette azt a rendszert, amit egyes emberek, csoportok,sőt közössegek az Ő nev ;ben kialakítottak: a monopol kapitalizmus sötét, rabszolgaságot tépi tő rendszer át. \tQ /folyt, köv./ \r^N ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 1 ^