Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-24 [160]

EGY ÉRDEKES PARCELLÁZÁSI PÖR - A KIRÁLYI KÚRIA ELŐTT, Az 1929 évben, amikor az ország különböző részein egyre-másra parcellázták a nagyobb földbirtokokat, az azóta felszámolt Gyöngyösi Népbank ls parcelláztatott, éspedig felosztotta Pátkay Dániel és neje négyszázholdas szurdokpüspökii birtok it, A bank kihirdettette a községből, hogy mindazoknak a kisgazdáknak, akik a parcellázásra kerülő birtokból vásárolnak, harmincöt évre szóló, amortizációs dollárkölcsönt nyújt a legelőnyösebb feltételek mellett, ugy hogy az igénylők ebből a'dollárkölcsönből kényelmesen kifizethetik az egyes birtokrészek vételárát. Az adásvételi szerződéseket többen aláirtak, de a bank egyre halogatta a kilátásba helyezett dollárkölcsönök folyósítását, majd végül is egyszerűen kijelentette, hogy a kölcsönösszegeket a változott gazdasági viszonyokra való tekintettel nem áll módjában folyó'öitani, Ezekutén a vevők nagyrésze, összesen tizenöt szurdokpüspöki! gazdacsalád együttesen levelet irt a bank ügyészéhez s ebben közölték, hogy elállnak a parcellák igénylésétől. Időközben azonban a felettes állami hatóság jóváhagyta a parcellázási terveket, valamint a bemutatott szerződéstervezeteket, ugy hogy a Gyöngyösi Népbank most már hallani sem akart róla, hogy a gazdákat kiengedje a szerződésből, A tizenöt szurdokpüspöki! földművescsalád ezekután - vitéz Varga Béla dr. budapesti ügy véd utján-polgári pört indított a szerződések hatálytalanítása itánt. A gyöngyösi járásbíróság elutasította a felperes gazdákat keresetükkel s ezt az elutasitó Ítéletet másodfokon az egri törvényszék is j óvóha gy ta, A gazdák felülvizsgálati kérelemmel fordultak a királyi kúriához, ahol feloldották az a'lsóbiróságok Ítéleteit és elrendelték az ügyben a bizonyítást arranézve, hogy valóban történtek-e az adósvételi ügylet körül olyan szabálytalanságok, amilyeneket a felperes parcellavásárlók keresetükben felpanaszoltak. Az iratok visszakerültek az egri törvényszékre s itt számos tanút, valamint több szakértőt hallgattak meg, majd a törvényszék ujabb Ítéletet hozott, amellyel ismételten elutasította a tizenöt gazdacsaládot a közös keresetével. Ujabb felülvizsgálati kérelem folytán a régóta húzódó peres ügy megint a királyi kúria elé került. A legfelsőbb bíróság megsemmisítette a törvényszék Ítéletét és a tizenöt adásvételi szerződést hatálytalannak nyilvánította; egyben elrendelte, hogy a parcellavásárló gazdák részéről befizetett vételárelőlegeket az azóta felszámolt pénzintézet fizesse viszsza. A-tizenöt parcella viszont a pénzintézet jogos tulajdonába kerül vissza, A kúriai itélet megállapította, hogy a parcelláz" bank többszörösen megsértette a földbirtokreform-törvényt s igy a megkötött szerződések már ennél az oknál fogva is hatálytalanok. Megállapította a kúria, hogy a felperes gazdák csakis a kilátásba helyezett dollárkölcsön folyósítása esetében akarták megvásárolni a birtokrészeket s minthogy a bank a kölcsöjjöket nem fizette ki: ez is szerződésbontó ok. A gazdasági lehetetlenülés esete is bekövetkezett, mert az 1929 évben érvényben lévő, magyarholdanként lloo pengőre rugó földvételárak azóta, a gazdasági szakértők véleménye szerint, 42o pengőre estek le. Bekövetkezett végül a felperesekre nézve az agynevezett "érdekvesztés" esete is, éspedig azáltal, hogy a szerződések a bank hibájából olyan helyzetet teremtettek, amely helyzet a gazdák teherbiréképességét messze meghaladta, ugy hogy a szerződéseknek hatályban való meghagyása a felperes gazdák teljes anyagi romlását eredményezte volna. A kúriai itélet különös nyomatékkal hangsúlyozza, hogy a földbirtokreform? törvény célja mindenekfelett a magyar földmüvesnép, a háborúban érdemeket szerzett gazdatársadalom felkarolása, megsegítése és felemelése. Ezért mindenekelőtt való, hogy a hasonló jogügyiéteknél • a földbirtokreform-törvény rendelkezései szigorúan megtartassanak, illetve a gazdatársadalom érdekei meg°vassanak. - A kúria a régóta húzódó perben jogerősen Ítélt./MOT/ Ky.