Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2
1937-03-22 [160]
LEMERY FRANCIA SZENÁTOR ELŐADÁSA A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. Ma délután hat órakor ülést tartott a Magyar Külügyi Társaság P e k á r Gyula dr. elnöklete mellett, amelynek tárgya L e m e r y francia szenátor "Az 1848/49-1 ki függetlenségi harc és a francia közvélemény" cimü előadása volt. A pari-ment delegációs termét zsúfolásig megtöltő • előkelő közönség soraiban megjelentek a miniszterelnök képviseleteben bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, a külügyminiszter képviseletében Vlllani Lajos követségi tanácsos, Maugras francia követ, Beauverger báró francia követségi tanácsos, Tánczos Gábor ny. lovassági tábornok, népszövetségi megbizott, Tormay Géza államtitkár, Csekonics Iván gróf ny . meghatalmazott miniszter, Horváth Jenő egyetemi tanár, a Külügyi Társaság elnökségéből Eöttevényi Olivér dr*, Paikert Alajos ás még sokan mások. Az elnöklő Pékár Gyula franciarryelvü előadásában üdvözölte Henry Lemeryt, aki több mint harminc év óta tölt be hazájában előkelő politikai szerepet. Kétizben volt miniszter, s je lenleg Martinique szigetét képviseli a szenátusban. Politikai tevékenysége mellett a " L'Indépendent" politikai hetilapot és a La Revue des Ambassades cimü folyóiratot szerkes-ti és munkatársa még más francia és idegen lapnak és folyóiratnak. Lemery szenátor előadásában a magyar-francia érzelmi kapcsolatokról beszelt, s rámutatott arra, hogy Franciaország soha nem igyekezett leigázni más népeket, hanem mindig a saját és mások függetlenségéért küzdött. Legelkeseredettebb harcai azok voltak, amelyeket azért vívott, hogy megakadályozza más népeknek a többi felett való túlsúlyát Európában. Franciaország minden büszke népnek barátja, anely függetlenségét kívánja és hirdeti, mert minden emberi csoportnak joga van^abban^a közösságben élni, amelyet maga választ magának. Ezek az elvek irányitják a francia politikát, s ezeket akarta Franciaország érvényesíteni a világháborút követő béke tárgy al ás oknál, amikor ujb^l megrajzolták Európa térképét. Hogy ez nem felelt meg azoknak a törekvéseknek, amelyeket a franciák képviseltek, ennek okát Lemery azokban a tévedésekben és tökéletlenségekben látja, amelyek együttj árnak minden emberi mü létesités étoei. Gondoskodott azonban Franciaország arról, hogy változtatások keresztülvihetők legyenek, s reméli, hogy azok a súlyos kérdések, amelyek az 1918-ban teremtett helyzetben felmerültek, az igazság és a béke szellemében lesznek megtárgyalhatok. Ennek a célnak érdekében azonban kerülni kell a túlságosan messze nyúló és konkrét programmokat, amelyek a társadalmak stabilitását megingathatják. Ha majd az érdekeltek ugy találják, hogy Franciaország van hivatv^ a békéltető szerepre, boldog lesz hazája, ha a megértés ügyet előbbre viheti, mert mindenekfölött a nemzetek boldogságát és a népek szabadságát kívánja. A mindvégig feszült érdeklődéssel kisért előadásért az elnöklő Pékár Gyula mondott köszönetet. /MOT/J EDDINGTON PROFESSZOR ELŐADÁSA A TEJUTRóL. A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Szövetsége Magyar Egyesületének meghivására Eddington cambridgel egyetemi tanár, a világhirü csillagász hétfőn este az Ipannüveszetl Múzeum dísztermében nagyszámú hallgatóság előtt érdekes előadást tartott a Tej útról és az a mögötti világról. Wodeczky József professzor üdvözölte az előadó t, aki vetített képektel kisért előadásában a ml 'Te jutunk alakját és nagyságát vizsg^álta. Más te jutákkal'való összehasonlítás utján megállapította, hogy ködszerű és korongalakú* ' '. Ismertette, hogy a tejutak általában körforgást végeznek,, majd feltárta, hogy a spektral analízis mód szer éve 1 miképpen sikerült a tejutak anyagát megállapítani. Vogul a világűr expanziójáról beszélt, vázolta azokat a f elfogásokat, amely szerint a világűrnek ki kell tágulnia. /MOT/M A<k -
