Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-22 [160]

MEZŐGAZDASÁG /Gazdatisztek közgyűlése. Folytatás 2./ Dr. Halász Lipót gazdasági akadémiai tanár felszólalásában további szervezkedésre hivta fel a diplomás gazdákat, hogy érezzék a bennük rejlő eröt és vigyék tovább azt a zágzlót, amelyre akadémikus korukban felesküdtek. Szükségesnek tartja, hogy az okleveles gazdák a keres kdelemben is helyhezjussanak, mert a mezőgazdasági kereskedelem hozzá nem értők kezében van. Mi ke János a keletmagyarországi gazdatiszti kör nevében szólalt fel és a gazdasági tanácsadásról beszélt, amely három szempontbél'is fontos, Nemzeti szempontból nem mindegy, ki a gazdavezető a faluban. A demagógiát csak képzett gazdavezetőkkel lehet letörni s javasolja, hogy minden jegyzőség mellé állítsanak szakembert, aki élőszóval adhat tanácsot a gazdáknak. Szükség van a tanácsadásra azért is, mert a kisgazdatársadalom kissé maradi, s ebből a helyzetéből ki kell emelni. Fontos végül a tisztességes kereskedelem megalkotása, okleveles gazdatisztek bevonásával annál is inkább, hogy a mezőgazdasági kamarák és a külkereskedelmi hivatal a falu helyzetéről állandóan tájékozva legyenek.Dudás András intéző felszólalásában ugyancsak az önálló kamara megalkotását sürgette. Günder Ferenc okleveles gazda felszólalásában megállapította, hogy a gazdatlszti kar mindig nemzeti alapon állott ós nem érdemli meg, hogy mostohán bánjanak vele. Mindinkább ászlelhető, hogy uradalmak gyermektelen vagy legényember gazdatisztet keresnek, ami nem egyeztethető Össze a családvédelemmel.. A belső telepítést ajánlja, ami alkalmasnak látszik arra, hogy a helyzeten javítson. Dr. Szekeres Lndre ny. gazdasági akadémiai tanár a gazdasági közigazgatás bevezetését kérte. A kisgazdák felvilágosítását is 'szükségesnek tartja, mert a statisztikák szerint a közép és nagybirtokok holdankint másfélmázsás, többletet produkálnak a kisgazdákkal szembe n» Beszélt a belső telepítésről ls, ami annál ls könnyebben keresztülvihető, mert körülbelül egymillió kat. hold közbirtokossági birtok van az országban, amit erre a célra fel lehetne használni. Kálmán Géza tiszttartó felszólalása után a gazdaifjak nevében Apjok Miklós a közgazdasági egyetem i fj us ági. e gyesüle tőnek elnöke, Láng Géza, a keszthelyi Georgi kon-kör elnöke és Kvayser István, a debreceni gazdasági akadémia ifj us ági ^körének elnöke beszéltek, köszönetet mondva az elnökségnek az ifjúság kérdésének felkarolásáért. A tandijak és vizsgadijak leszállítását kérik és a többi hazai főiskola mintájára ösztöndíjakat kérnek külföldi tanulmányutakra. A tanítási időt is fel kellene szerintük emelni négy évre, mert az akadémiáról kikerült fiatal diplomásokkal szemben mindig a gyakorlat hiányát hozzák fel, A négyéves tanulmányi időből az első évet tisztán a gyakorlati kiképzésre kivannak fordítani. Bayer János, aki az elnöklést időközben átvette Vay Miklós bárótól, reflektált a felszólalásokra, kijelentve, hogy az elnökség az ifjúság kérdését állandóan napirenden tartja. Lóránd Lajos a számvitzsgálóbizottság jelentését és a zárszámadást Olvasta fel, amit a közgyűlés elfogadott és felmentvényt megadta. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy 1936-ban meghalt vagy kilépett hatvanöt tag és belépett .háromszáznyolcvan uj tag. Az 1937. évi költségelőirányzatot elfogadták, az igazgatóválasztmányba tiz uj tagot v álasztot* tak, majd kisebbjelentőségü folyóügyek letárgyalása után Bayer János indítványára üdvözlő táviratot küldtek diszelnöküknek, Darányi Kálmán dr. minisztereInöknek. | Ezzel a gyűlés a déli órákban véget ért. /MOT/J.