Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-01 [159]

/A budapesti református presbiterek vacsorája az uj j©zsefvárosi főgondnok, Darányi Kálmán miniszterelnök tiszteletére. Folytatás 2,/ Ravasz László válasza Banglia ^éIának: L

ehetséges-e a keresztyén unió? A miniszterelnök percekig tartó ovációval fogadott köszönőszavai után R a v a s z László dr. református püspök, titkos tanácsos állott szólásra* Először arra mutatott rá, milyen nagy jelentőségű Bangha Bélának a Magyar Szemlé-ben megjelent cikke a keresztény unióról. Jelentőségét az adja, hogy ez az első lépés ebben az irányban és ezt az első lépést éppen Bangha Béla tette meg, A kisebbség mindig könnyen békül, mert hátrányos helyzetben vanj az a nagy jelentőségű, ha a többség teszi meg az első lépést. Fokozza a dolog súlyát, hogy ezt az első lépést a legkiemelkedőbb magyar jezsuita tette meg, a harcos katholiCizmus képviselője, - Kár volna azonban elhirtelenkedni a dolgot - igy folytatta Ravasz püspök - és azt következtetni ebből a tényből, hogy a keresztyén unió ma vagy holnap meglesz. Magának a cikknek helytálló okfejtése bizony it ja, hogy egy ilyen unió létrejöttének mekkora dogmatikai, lélektani és történelmi akadályai vannak. Ha az egyház látható egységét sikerülne annyi idő alatt helyreállítani, amennyi időbe a felbomlása került, meg lehetnénk elégedve, - De nem is erről van szó, hanem először arróai, hogy ez a meghasonlott és darabokra tört keresztyénség halálos ellenségével szemben a maga egészében van fenyegetve. Meg kell tehát találni azokat a módokat, hogy mint egységes egész állhasson ellent, mert ha részeire bomlik, lrülön-külön egyik egyház sem lesz elegendő az ádáz ellenség leverésére. Ebből az következik, hogy a különböző keresztyén egyházaknak egymással szemben felhozhat

0 panaszuk és keserűségük távolról sem fogható ahhoz a veszedelemhez, amely mindnyájunkat kivülről fenyeget. Ne áltassuk magunkat: távolr°l sincs annyi keresztyén hivő, amennyit az egyházi statisztikák nyilvántartanak, mert ezeknek hatvan- nyolcvan százaléka vagy hagyományb°l, vagy politikáb°l keresztyén, - meggyőződésből és áldozatból, vagy éppen mártiromságból sohasem, A nagy orosz egyház széthullott és elpusztult, a spanyolországi és mexikói forradalmak az egyházakra irtózatos szenvedéseket hoztak; Németországban napfényre jutott, hogy mennyi pogány elem van az egyház keretei között is, Mindezek azt teszik a keresztyénség kötelességévé, hogy érezze egységesen fenyegetett voltát, s inkább önmagát épitse, mélyitse minden egyház, mintsem a másikat támadja és "rutolja", - Tehát a keresztyénség nagy közös gondolatai, amelyeket mindnyájan vallunk: Isten, Szentháromság, Krisztus királysága, a Lélek főságe, az egyház szüksége, a hit és engedelmesség törvényszerűsége titkon vagy nyiltan fenyegetett gondolatokká váltak. Pedig e fenyegetett gondolatokkal áll vagy esik a keresztyénség, ezeket együtt ke 11 megvéd elme zni , - Kétségtelen dolog másodszor, hogy ma mai művelődésben minden egyház elé sürgető, türelmetlen kérdések állanak. Ezek a kérdések nemcsak egyik vagy másik egyháznak a magánügye, mindegyiket közösen érintik. Hadd soroljak fel egynehány ilyen kérdést: Mi van a munkanélküliséggel? Lesz-e béke, vagy háború less-e? Totális lehet-e egy állami berendezkedés, vagy pedig nem? Ezekre az egyházaknak feleletet kell adniok es sokkal bölcsebben járnak el, ha együtt adják a feleletet, mintjsa ha külön-külön; egyszerűen azért, mert csak az felelet, amit mlndnyájan tudnak adni. Párszázezer ember nem oldja meg ezt a kérdést, csak maga az / egyetemes keresztyén anyassentegyhás. [ - Harmadssor: minél inkább megismeri az egyház a maga tör! ténet it, annál inkább megtanul ket dolgot: vallani a saját Igazságát és j megbecsülni a mások tanítását. /Folytatása következik./ ORSZÁGOS L FVÉI TÁR