Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-10 [159]

---SIKKASZTÁSÉRT FOGHÁZRA ÍTÉLTEK EGY MAGÁNTISZTVISELŐT, Dr. Huszt Aladár 54 éves magántisztviselő, aki azonban már volt büntetve, háromrendbeli csalás büntette miatt került ma délelőtt Sebők Zoltán dr. büntetőtörvényszéki egyesbiró elé, A vád szerint Tóth István pincérrel, aki ellen a kir. ügyészség szintén vádat emelt, megtévesztette Pesti László, Wolff István és Ligeti István álláskeresőket, azt Ígérte, hogy megfelelő alkalmaztatáshoz juttatja őket ós pénzt Is vett át tőlük. Az egyiktol 3o pengőt, am-ásik kettőtől pedig 2oo«2oo penget kapott azzalj hogy csak abban az esetben veheti igénybe, ha közbenjárása eredménnyel jár, H

uszt Aladár dr, azonban - a vád szerint - sem az állásokra vonatkozó igéretét nem váltotta be, sem a felvett összegeket nem adta vissza, A büntetőügy fő tárgyalásán azzal védekezett, hogy eljárt a sértettek érdiekében és felhatalmazásuk alapján jogosan használta fel az összegeket. Kijelentette, hogy az utolsó fillérig rendezte az ügyeket: kártalanx totta mind a három feljelentőt. - Tóth István jóhiszeműségével védekezett s azt adta elő, hogy szívességből hozta össze a sértetteket Huszt Aladár dr,*al s nem akart senkit sem megtéveszteni, sem megkárosítani, A törvényszók kihallgatta a károsultakat

; majd a bizonyitó eljárás befejezése és Zsolnay Imre dr, kir. ügyész vádbeszéde után dr, Huszt áladért háromrendbeli sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért - büntetett előéletére való tekintettel - háromhőnapi fogházbüntetésre itéle, Tóth Istvánt azonban az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiányában f<ientette. Tóth Ítélete jogerős, /MOT/Sy, —* KÖZIGAZGATÁSI BIRó ÉS ÜGYVÉD RÁGALMAZÁS I PÖRE A BÜNTETŐ TÖRVÉN YS ZÉK FJjjTOé Dr, Kovács IVi

iklós törvényszéki birő elnöklete mellett ma tartott tárgyalást a büntetőtörvényszék Zimmermann Lajos dr

e ügyvéd, kormányfő tanácsos ügyében, aki ellen a királyi ügyészség ^zonyi Géza dr, közigazgatási birő sérelmére elkövetett, felhatalmazásra hivatalb°l üldözendő rágalmazás vétsége cimén emelt vádat és akit a közigazgatási biró még külön becsületsértés vétsége cimén id kért elitélni, Zimmermann évekkel ezelőtt egy hagyatéki perben mint ügyvéd'szer epeit, igy került összeköttetésbe az egyik örökös séÍ,áGklz', Ul©nyl;ve^e, A v'd szerint e hagyatéki eljárásból kifolyólag Zimmermann'az. egyik örököshöz levelet irt, amelyben többek között ez állott: ".,, .nem tar-'-* tozomá közpénzekből fizetett, államilag eltartott időmilliomosok közé,. Én minden percet kihasználni kénytelen szellemi munkás vagyok és nem irhatok állandóan árkusszámra leveleket," A második vádpont szerint Zimmermann 1936 tavaszán a büntető járásbírósághoz egy ellene becsületsértés cimén folyamatban volt perben • kérvényt nyújtott be és ebben ezeket irta: "igenis, be- . ismerem, hogy a szóbanlévő kitételt sértettel szemben használtam, de kikérem magamnak azt a. gyanúsítást, hogy a kifogásolt kitételt én az általam mindig nagyrabecsült közigazgatási iáiról karra értettem volna, hiszen tudom, hogy az milyen emberfeletti munkát végez el, hogy kötelességének eleget tegyen. Nem vagyok azonban meggyőződve etekintétben a főmagánvádló személyét illetőleg, aki annyi időt talál magánokj hogy mint szakértő, tanácsadó szerepeljen a hagyatéki ügyben,'

5 E két vádponton kivül Uzonyi külön sérelmezte azt, hogy Zimmermann galádságnak minősítette az ő eljárásit. Zimmermann lajos kihallgatása során tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy 1932 évben néhai Seenger Bélóné hagyatéki ügyét bonyolította le és öt tulajdonos megbízásából a hagyatékhoz tartozó egyik Tavaszmező-utcai házat tovább kezelte, Uzonyi G

éza veje l/l7-*ed részben volt érdekelve s igy került aztán ő is összeköttetésbe a közigazgatási bir°val. Amikor a nagyatéki eljárás befejezést nyert, ő nem kérte azonnal a költségeket a maga részére, mert az örökösök nem'voltak abban a helyzetben, hogy egyöszszegben fizessenek* Ezért az ügyvédi költségeinek havi husz-harminc pengős részletekben való levonásában állapodtak meg, Igy remélte, hogy két esztendő alatt megkapja követelését, 1934 évben az egyik örökös fia érdeklődött, hogy az örökölt ház hoz-e már valami jövedelmet. Ö felvilágosította,. hogy talán annak az évnek a végén már M lehet mutatni valami tiszta hasznot. Egy alkalommal Uzonyi vejéhez levelet irt és ebben felhivta,. hogy a hagyatékhoz tartozó egyik képnek az árát, amelyet az illető 2oo pengőért vásárolt meg, vizessé meg, hiszen annak csak egy töredéke illeti őt, a megmaradt összeg a többi örökös tulajdona. Sértett veje azt válaszolta, hogy tudomása szerint nála /Zímmermannál/ sokkal nagyobb összegnek kell lennie és körülbelül 18ooo pengőt Zimmermann'már visszatartott, amelyet pedig ki kellene fizetnie a háztulajdonosoknak, /Folyt,köv./ Ma,