Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-01 [159]

/KEN. Z 3. LA PROFESSZOR ELd.-iDiS-i aZ UToDÁLL.JvDKE.-N ELŐ 14 ÍGYARSAG S0BSÍR6L, Folytatás 1,/ Növendékeiknek az érette .gi vizsgát külön- bizottság előtt oláh nyelven kéli tenniök. 1934-ben a magyar katolikus felekezeti középiskolák 123 tanulója kö' •ül mindössze 26 ment át, 80 százalékuk megbukott 0 Nemcsak szellemi, de anyagi javaiból is ki foggá tj ák a magyarságot. Ennek legalkalmasabb eszköze a földreform. Csehszlovákia kétmilliót sajátított ki a Felvidéken, s a hivatalos becsertek alacsony megáll..pitás ával 500 millió arai ;koron., kárt okoztak a magyaroknak* Cseh légionáriusokat telepítettek színmagyar vidékekre, - viszont a magyar igénylők a kisajátított földeknek csak csekély részét kapták. Erdélyben kíméletlenül hajtották végre az agrárreformot, nem egy esetben egy-két holdas fö Ide cskej üktől is megfosztva a magyar hadirokkantakat ,és h.biö vegyeket s Hárommillió holdat vette!; el a magyaroktól t» lepi tíajj^otmi Illót kén., szerbé:''letek létesítésére a valóságos erték egy hatvanad századán is messze . lul maradó kisajátítási áron, amelyet azonban nem készpénzben, hanem problematikus értékű kötvényekben fizetnek. • L magyar földbirtokosok e?én a elmen másfélmilliárd pengő kárt szenvedtek. A magyar felekezetek 372.000 hold földjéből 314.000-re tette rá kezet az állam. De nemcsak a földreform, hanem a z ipari f kereskedelmi, hitel- es adópolitika is a magyarságot pusztítja. A magyar vállalatokat "racionalizálják". A Felvidék ipara a cseh állami közszállításokból csak ötszázalékos részesed st kap, s r.gi virágzó ip.rát felfalta a cseh gyáripar. Nagyváradon az oláh impérium tizenöt eve alatt 1.200-zal fogyott a magyar iparosok száma

0 Tordán 1933-ban 47 magyar kereskedő zárta be üzletét, közülük 20-at adóhátralék miatt árvereztettak el. A magyar megyéket is vállalatokat nagyobb adóteherrel sújtják. Kisküküllő magyar községeiben az előirt adó 90 szá'. l.kát hajtották be, de az oláh községekben csak 15 százalékát. - A nemzeti eszményeiből, kulturális és anyagi javaiból kiforgatott magyarság kénytelen kivándorolni« Mindegyik utódállam területen lényegesén nagyobb a magyarok aranya a kivándorlók közt, mint a népességben* A Felvidék gyarrau.ti sorsát jellemzi, hogy az 192 6-35- között eltelt tiz év alatt 240.000-en hagyták el szülőföldjüket; minden tizennegyedik felvidéki lakos hazátlanná lett. Kenéz professzor előadása konkluziójakant megállapította, hogy a nemzet kö-1 szerződéseknek a kisebbségek jogait védő rendelkezéseit nem tartották meg, ennélfogva a területi rendelkezéseik, s igy maguk a szerződések teljes egeszükben érvénytelenek, A Nemzetek Szövetségétől ámultak tapasztalatai alapj án alig lehet eredményes intezked .st várni. Célszerűbb lenne a kisebbségek vadelmet egyenesen a hágai állandó nemzetközi bíróságra bízni, amely pártatlan nemzetközi bizottság utján a helyszínen vizsgáltatná meg a panas zokat, s kontrád lktórius tárgyalás alapján döntene. Mindaddig, aráig a magyar kisebbségek jogai nincsenek biztóSitVa, álland'-óan figyelmeztetnünk kell Európát azokra a veszedelmekre, .melyekkel a kisebbségi kord.es megoldatlansága a nemzetközi békét, az államok belső konszolidációját, az emberiség haladását ós a jogrendet fenyegetlK A nagyhatású előadást a hallgatóság hoss ?«.s tapssal köszönte meg. Az előadássorozatot jövő hétfőn délután hat órakor folytatják, Elekes Dezső a Dunamedence problémáiról tart előadást* /MOT/B