Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-08 [159]
A KÚRIA ÚJRA MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY A KIVÉTELES HATALMON ALAPULÓ TÖRVÉNYES RENDELKEZÉSEK FENNÁLLANAK. A kispesti Hofherr és s chrantz-féle gépgyárban az 1934 év nyarán sztrájk ütött ki, mert a munkások kilencven filléres órabérét 3o fillérra csökkentették s a gyári munkások a sztrájkkal a régi órabérek visszaállítását akarták elérni. A sztrájk következtében - többek között - Spaezieraer József, Száraz György és Grünwald Károly vasesztergályos segédeket a gyár köbelékéből elbocsátották és helyettük uj munkásokat fogadtak fel. A kizárt munkások jóidéig úgyszólván naponta zaklatták, szidalmazták és bántalmazták a továbbdolgozó, vagyis "sztrájktörő" munkás társaikat s az egyik napon emiatt'általános verekedés tört ki a két ellentétes érdekű munkáscsoport között. A verekedésben Spaczierer, Száraz és Grünwald vezető szerepet vittek. Végül is az elősiető rendőrök oszlatták szét a körülbelül ötven főnyi izgatott tömeget. A három fentnevezett, állásából elbocsátott gyári munkással szem ken magánosok elleni erőszak vétsége cimén bűnvádi eljárás indult meg, A vádlottak a pestvidéki törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson tagadták, mintha a botrányos esetben részük lett volna. A tanuk nagy része azonban ellenük vallott' s igy az elsőfokú biróság mindhármukat vétkesnek nyilvánította a terhükre r°tt cselekményben és ezért őket egyenként tizenöt-tizenöt napi fogházbüntetésre itélte. Nyomatékos enyhítő k örülménynek vette a törvényszék azt, hogy a vádlottak a cselekményt felindult lelkiállapotban követték el, A budspésti Ítélőtábla ezt az Ítéletet helybenhagyta s a kúria Töreky-tanácsa most jogerőre emelte. A kúria az Ítélet Indokolásában rámutatott, hogy "a kivételes törvények idevonatkozó rendelkezéseit a törvényhozás annakidején fenntartotta, illetve meghosszabbította, - ezek a rendel kezesek tehát fennállanak s igy az als ü biróságok Ítélkezése törvényes jogalapon áll. A királyi kurin ezt az álláspontját ismételten kifejezésre juttatta s semmiféle ok nem'merült fel arranézve, hogy ettől bármily tekintetben is eltérjen." /MOT/ Ky, A TÁBLA FELMENTETTE A VASÚTI BALESET ELŐIDÉZÉSÉVEL VÁDOLT MÁV PÁLYAFELVIGYÁZÓT. Köteles Sándor MÁV pályafelvigyázó néhány hónappal ezelőtt, egy napon a mátraverebélyi vasúti vonal sinein vezette háromkerekű hajtanyát.elütött egy idős falusi asszonyt, aki igen súlyos sérüléseket szenvedett, Köteles Sándor ellen közveszélyü rongálás és gondatlanul előidézett súlyos testi sértés vétsége cimén bűnvádi eljárás indult meg. Az egri törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott pályafelvigyázó előadta, hogy jól látta, amint az őrház mellett, - ahol a baleset történt -'.elfutott a gyorsvonat, de szabályszerű jelzést nem kapott, ezért nem is állt meg. Az öregasszony egyébként' a tilos oldal felől, teljesen váratlanul lépett a vágányokra s igy már módjában sem állott a balesetet megakadályoznia. A törvényszék Köteles Sándort a közveszélyü rongálás vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette, de a gondatlanul előidézett súlyos testi sértés vétsége tekintetében megállapította bűnösségét és ezért nyolcvan pengő pénzbüntetésre itélte. ./a másik vágányon A budapesti tábla Dusárdy-tanácsa bizonyitáskiegészitést rendelt el az ügyben, elrendelte a miskolci MÁV üzletvezetőség nyilatkozatának beszerzését, arranézvé: van-e olyan vasúti jogszabály, amely előirja, hogy a hajtenyvezetőnek gyorsvonat közeledésekor minden további nélkül meg kell állania? - Azók • beérkezett u nyilatkozat, amely a kérdésre nemmel felelt s azt is hozzáfűzte, hogy a vádlott a vörös lámpával adott adott jelzést csakis T 'ójnek idején lett volna köteles figyelembe venni. - E nyilatkozat alapján a tábla a vádlottat mindkét vádpont alél felmentette, annak megállapításával, hogy a balesetet kizárólag a sértett vigyázatlansága idézte elő. Áz Ítélet még-nem jogerős. /MOT/ Ky*
