Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-08 [159]

A DUNAMBDENCE PHOBL/MÁI. Ma este hat órakor Elekes Dezső tartott előadást a Pázmán.;, Páter Tud om ány e gye tera Ki sebbs«gjogi Intézetének el J..d áss oros-tóban " a Dunamedence uj prooíUmái" cimmel. .As előadó tisztán tudományos alapon vizsgálta a Dunamedence kérdését, miután a Eisebbs égjogi Intézet előadássorozatában nem érinti a revíziós propagandát. Kimutatta az előadó, hogy a Dunavölgy mai ál .1 arabé osztásáb. n hiányzik - földrajzi eszszerüség. Pedig e-en a területen csak földraj ",t -s gazdasági egybe tartozás alapján lehet az állon h.. tárokat kijelölni. A napvándorlások és települése ^lezajlásé után a Dunamedenc ében olyan mértékben vegyültek össze a népek, amire nincs máshol példa* De a lupék közötti leiekszám arányában való felosztásnál sem járna rosszul a magyarsági Romániának v&amivel nagyobb terület jutna, mert lakóinak száma 13 milliót tesz ki a 12 milliós magyarsággal szemben, >\z összes délszláv n ípek részesedése együttesen sem haladná meg a magyarságét, nem is beszelve a csehekről, akiknek száma 7 es féjmillio is a tótokk-i együtt is csak 10'Millió. Ha Magyarországot ugyanolyan arányban dotálták volna területtel, mint a románokat, akkor országunk területe 93.000 négyzetkilométer helyett 255.000 négyzetkilométer volna. Közép-Európa népességi t.rk..pének lényeges vonása, hogy népei nem 1-kjiák zárt tömbökben, hanem két germán rateg közé ékelődnek az északi szlávok, viszont az északi és a deli szlávok közé germánok /osztrákok/ és egyéb népek /magyarok, 'ománok/ ékelődnek. Az előadó kimutatta, hogy hamis a magyarsággal szemben a a történelmi jogra való hivatkozás, mert a honfoglaló magyarok nem találtak föh.talmi szervezetet az általuk meghódított területen. Az elfoglalt terület frank-róm^i es délbolgár laza fenhatóság alatt oszlott meg. Ilyen elmen legfeljebb a tótok követelőzhetnének, bá • a tót őslakosság sem azonos a k sőbbl tót ethnos-szal eS a Felvidéknek csak nyugati resztben él. A tatárdiilás előtt - z ország népének 90 százalékát tette a magyarság, csak a török kivonulás után olvadt le 40 száz-.Iákra. A magyarságnak ez az Eur°pa védelmében történt elv^rzése azonban nem adhat jogcímet a jövevényeknek az ezeréves tulajdonnal szemben. A népszaporodási adatok szerint kelet jobban népesedik, mint nyugat és a kultúrában vezető népek életereje sorvad-. A keleti zóna ezer lélek után 12-15 fővel szaporodik -évente, mig a nyugati államok ezer lélekre átlag 6 fővel, Ausztria JS Franciaország pedig nem egészen egy fővel, ani már a pusztulás előjele. Ha ez az t.-.rányszám nem változta* szé\? ev múlva a keleti zóna 2 52 száza.lékkai, a nyug-tl csak 67 százalékkal lenne nagyobb. Ugyanilyen számítással a szláv államok 222 száza lékkel, a nem szlávok csak felényivel s z-porodn án-k. A szlávok erős szaporodása összefügg a világ bolsevizálód ás án^k veszedelmével is. A Dunamedence helyzete azért kritikus, mert az Europáb-n lassanként kialakuló fehér és vörös front ütközőjébe került. A Dunamedenoe államainak talán nemsokára dönteniök kell, hogy sorsukat hova kössék. Csehszlovákiát a maga három ós félmillió németjével az elszigeteltség vitte bele az Oroszországgal való szövetségbe. Kulturális téren a bajok főoka az, hogy az átrendezés megbolygatta az egységes kulturterületeket. A kultúra évszázados szakadékokat mutat aszerint, hogy az egyes területek mennyi ideig öltek török járóm alatt. A magasabb sze-lemiségü részeket a hozzájuk rag-sztott inferlórlsabb területek balk-ni zálj ák. Példa erre a bezárt magyar Iskolák nagy tömege, a sajt©, a tudomány es a színészeik béklyóba verese az elcsatolt területeken. Gazdasági vonatkozásban is helytelen volt a területek elapróz ás a, mert az uj egysegek lehetnek kitűnő stratégiai alakulatok, de gazdaságilag tök-élet lenek. Az egyes államokban hiányzik az összműködés,a közieked-sben nincafaieg az összhang és hiányzik a gazdasági fejlődéshez szükséges szakértelem. Az utód á lamok nemcsak a nemzetiségek belső feszítőerejét őrzik, de a nagyszámban levő rokon napelemeket Is. Az elvett területek revlndlkáolójának külső nyomása is akadályozza a gazdasági élet kiÍ

bontako ásáz, mert a háború kis győzteseit csupa olyan állam övezi, amelyektől területekkel gazdagodtak. ' /Folytatása következik./