Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2
1937-02-25 [158]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ ZU LUBLÓVÁRY uGY.,,/1, folytatás./ A vádhatóságot dr. Oláh'János kir. ügyész képviselte, Lublóváryt dr. Jáky Gyula, Krausz Károlyt dr. Lázár Ernő, Krausz Miklóst pedig dr* Kovács József Károly ügyvédek védték, A Magyar Tudományos Akadémia képviseletéhen dr. Vályi Lajos jelent meg. Negyed tizenegy óra után vonult he a bíróság Szilágyi Sándor ár, elnökkel az élén a zsúfolt tárgyaló-terembe és az elnök utasítására azonnal bevezette *gy fogházőr Lublóváryt, aki fél szegen hajolt meg birái előtt. Magas, kissé meggörnyedt hátu. sápadt ember, akinek haívanyságát még ijesztőbbé teszi > hatalmas sötétbarna szakálla* A hozzáintézett kérdésekre elmondotta; hogy Lublóváry Györgynek hivják, régebben családi neve Raisz György volt, Lublóváry nemesi előnévvel és ké-' sőbb magyarosította nevét Lublováryra. 1879 június 27-én Lőcsén született, róm,'kath. nyugalmazptt vármegyelejegyző és legutóbtia 'Vigyázó muzeum^őre volt. Kassón jogakadémiát végezett, büntetlen előéletű, magyarul és németül beszél, - Mennyi volt a jövedelme legutóbb - kérdezte az elnök, - 2o5 pengő havi nyugdijat kaptam, az Akadémiától fizetésképpen legutóbb havifizetésképpen 2oo pengőt, fűtés és világítási átalány oimen havi 5o pengőt, ezenkívül Ötszobás ingyen lakásom volt a kastélyban* Krausz Károly és Krausz Miklós müötvös és ékszerészek mondották be ezután személyi adataikat, majd az elnök ismertette az ügyészség vádlaratát, amely Lublóváryt egyrendbeli folytatólagosan elkövetett lopás bűntettével vádolja meg, A két Krausz ellen tulajdon elleni kihágás a vád, mert bár jóhiézemüen megvásárolták Lublóvárytói az ékszereket; akkor, amikor megtudták, hogy ezek lopott holmik, mégsem de^ntették be, s$t eítit« kolták a csendőrség elől. A két KTauSzt az elnök kiMldte az élőszobába és megkezdte Lublóváry kihallgatását, akinek tekintettel arra, hogy röviddel ezelőtt operáción esett keresztül, - megengedte, hogy ülve védekezzék, Lublóváry beismerte bűnösségét* M Ön a vizsgáló biró ur előtt töredelmes beismerő vallomást tett m mpmdotta az elnök «• ez Önnek enyhitő körülményül szolgáik ha itt is mindent Sszlntén és a valóságnak megfelelően ad elő„ Lublóváry igennel válaszolt és azután elmondotta, hogy 19ol-ben lett Szepes-vármegye aljegyzője, 1914 évben pedig második főjegyző, A cseh megszállás alkalmával megtagadta a hűségesküt és ezért 1919 februárjában elbocsájtották állásából. Egy darabig meg Lőcsén maradt, ahol, mint antik várius és asztalosmester dolgozott. - Hát honnan volt önnek szakértelme ehhez - érdeklődött az elnök, - Autodidakta voltam, kérem és tizesztendőn keresztül sok min» * dent megta^nultaiíi, ugy, hogy a lőcsei történelmi társulat múzeumának őrzését ás támbizták. - Hát mikor jött ido Budapestre? - Én kérem a prágai követségnél optáltam és 1928.évben költöztem csaladommal Restre. Itt kezdetben a Köztisztviselőig Fogyasztási S^övetkezet'nél voltam alkalmazásban havi 12o pengőért. 1929- februárjában ftáromévre vieszamenőleg megkapta, nyugdijamat, körülbelül 5ooo pengőt, - Hát hogyan lépett ön összeköttetésbe az Akadémiával? ' " - Boldogult BerzeviEzy elnök ur révén, akivel rokonságban is állottam, - felelte a vádlott, aki ezután elmondotta, hogy 1929 novemberében megbízást kapott az akkori Akadémiai főtitkártól, hogy a Vigyázó palotában lévő értéktárgyakat leltározza. Az elnök ismeretetett egy 193o pktóber 22é n kelt levelet, amelyet az Akadémia elnöksége intézett Lublóváryhoz és amely szerint megbízzák őt a rákoskeresztúri Vigyázó muzeüm berendezésévél 6 s Őrzésével, havi loo pengő fizetés, természetbeni lakás, fűtés és világítás ellenében és külön kiutalnak neki addigi munkájáért tiszteletdíjképpen 3oo pengőt, Lublóváry elmondotta, hogy kezde tben másodmagával' később teljesen egyediül végezte az ingóságok leltározását és 1930 májusában ő maga is kiköltözött Rákoskeresztúrra, a Vigyázó kadtélyba, ' - Teljesen szabad kezem volt kérem és egymagam rendeztem be a muzeumot, ami kezdetben nagyon nehézen ment, mert kétévig egy fillért sem kaptam az Akadémiától, Így történt, hogy a véleges berendezés csak 1934 évben fejeződött be. Az eknök ezután egy második levelet Ismertetett, amelyet ugyanosak az Akadémia elnöksége Intézett a vádlotthoz. Ebben "örömmel értesitik" /F 0 lyt. köv./Ma. f»C7 Í-/1C 11,'11,'ITIO /l Vflk
