Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-23 [158]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDóSITó Kézirat. 'ötödik kiadás. -——— •-- t \oy——• —*•*- •• Budapest, 1937, február 23. y J " XIX, évfolyam 43,szán. HIRE K VILÁGPOLITIKAI ÍJIAIMOK HATA3A AZ ÉPITÁSZSTRE. Tabéry István építészmérnök, a Magyar Mérnök és Epitészegylétben nagyszámú hallgatóság jelenlétében igen érdekes előadást tartott a világpolitikai áramlatok hatásáról az építészetben, Kifejtette, hogy az antik időktől kezdve egészen napjainkig élesen mutatkozik a különböző eszmeáramlatok hatása Európa minden országánál: épitészetén. Beltühő jelenség, hogy zaig a rómaiaknál a képzőés iparművészet olyan alkalmazásban jelentkezi: az építészetben, amely alá van rendelve a házban lebonyolítandó élet különböző funkcióinak, addig a középkor erősen vallásos szelleme minden művészetét a templomra, te» hát világnézetének domináns kihangsúlyozására pazarolja. A francia kastély ol fényes példái annak, hogy a dekorativen és reprezentatív módon való élésnek mennyire alárendelték még a legegyszerűbb életfunkciókat is. A francia kastélyban a legtökéletesebben lehetett ünnepségeket rendezni, vendégeket fogadni, szinielőadásol at tartani, de fürödni, aludni nem valami higiénikusa.^ és célszerűen lehetett. Az a belső feladat, amely az építészetre minden egyes kornak a világszemléletéből adódik letagadhatatlanul iródik fel az épületnek mind belső, mind külső képére. Ugyanakkor, amikor a polgárság megerősödik és politikailag egész Európában fokozottabb jelentőséghez jut és a jobbágyság is felszabadul, az épitészet is a feladató!': sokfelesége elé állitódik. A feladató., megoldására aem állott rendelkezésre a múltból kialakult példa, tehát a középszerűség ekkor a régi fémjlezett stilusokhoz menekült, mert ez a kényelmes és hivatalos tekintélye folytán legkevésbé támadható terület, Tul a kultúra és technika vívmányain, melyek az épitészet képét gyökerében átformálták és tul a magasabb emberi feladatok- megoldásán, ma két világpolitikai nézet áll szemben egymással az egész világon. Az egyik a nacionalista irányzat, amely ősidőktől fogva az egyik legerősebb kapcsolatot, - a tágabb értelemben vett családi érzést - tehát a nemzeti összetartózandóság érzését használja fel arra, hogy a háborút és a háboruutáni felfordulások zűrzavarából állandó vonalvezetésű, rendezett társadalmi életbe akarja visszaterelni az emberiséget. Ha nézzük az elmúlt másfél évtized építészetét Olaszországban, Kémetországban, Ausztriában, Franciaországban vagy Hollandiában, mindenütt azt látjuk, hogy ugyanazoktól a vezéreszméktől irányitott építkezések, ha felületes szemlélőre az egyformaság benyomását teszik is, valójában teljesen mások és mások. A francia polgárcsaládi lakóháza első pillantásra is teljesen más, mint például az ugyanolyan feltételek mellett megépített olasz családi Lakóház* Ennek oka az, hogy a francia polgár más életet él a házában, mint az olasz, más anyagól:; a 1, éghajlati viszonyok, al és más lelki adottságokkal rendelkezik, Tabéry mérnök a továbbiakban a magyar épitészi viszonyokat viBsgálta, A külföldi példák nyomán kialakult Budapesten egy bérházépítkezés, amely alaprajfci elrendezéséven nem tekinthető egészséges és végleges megoldásnaa. Sablonszerű és nem számol a különböző néprétegek szükségleteivel. Egyenesen gyermekellenes például, mert hiszen egy olyan normális kislakásban, amelyet közepes jövedelmű házaspár bérelhet, gyermekkel élni' és azt egészséges körülmények között felnevelni, úgyszólván lehetetlen. A vidék Budapestet utánozza és a falu épitészete is teljesen helytelen elgondolással a városit majmolja. Mások a szükségletei a fővárosi, vidéki városi és falusi embereknek. Ahhoz, bogy egészséges és mai igaz magyar épitészet kialakulhasson, nemcsak épitészeti tevékenységet kell kifejteni, hanem sokrétű kulturmunkát is, amely az épitészeken kivül álló tényezőket is hivatott jobb belátásra, illetve az építészettel szemben is egészK ségesebb szemléletre bizni,/MOT/M, A\ . n