Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2
1937-02-22 [158]
MAGYAR ORSZAUOS TUDóSITó K é z i r a t jn a, m'/ i> Tizenhét ed 11c kiadás, Budapest, 1937. február 22,, •-' * XIX, évfolyam 42. szám. K3NÉZ BÉLA PROFESSZOR ELŐADÁSA AZ UTóDÁLLi JiOKBnN ÉLS MAGYARSÁG SORSÁRÓL. A Pázmány Péter Tudományegyetem tavaly alakult Kisebbségjogi Intézete közérdekű előadássorozatot indított a kisebbségi kérdésnek és az utódállamok problémáinak szakszerű megvilágítására. Az első előadást hétfőn este tartotta Kenéz Béla egyetemi tanár, az intézet igazgatója nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében az egyetem kupolacsarnokában, i\z előadáson megjelent József Ferenc királyi herceg, Lázár Andor igaz ságügyminiszter, Pataky Arnold rektor, Eckhart Ferenc jogikari dékán, s közéletünk . számos kiválósága. Kenéz Béla professzor mindenekelőtt a kisebbség fogalmát határozta meg és ebben a nyelvi,fogalmi jegyre helyezi a fősúlyt. Ezután megvilágította a Trianon előtti és a Trianon utáni Magyarország kisebbségeinek viszonyait, Meggyőzően mutatta ki a magyarországi kisebbségek kedvező közjogi, kulturális és anyagi helyzetét és a "magyar terror' -ról világgakürtölt vádak hazugságát. Rámutatott arra, hogy az oláhok és szerbek erősebb képviselethez jutottak d magyar főrendiházban, mint a magyar reformátusok. A magyar Alföldön 4,320 választóra esett egy képviselő, az oláhtöbbségü Erdélyben pedig már 1,24l-re. Mindenki minden hivatalhoz és bírósághoz a maga anyanyelvén készült beadvánnyal fordulhatott, NemzetiségC-különbség nélkül nyitva állt az ut mindenkinek a legmagasabb hivatalok eléréséhez, az állami pénzverő alkalmazottai közt ötszörannyi volt a német és tót, mint a magyar, A háború előtti Magyarországon az oláh anyanyelvű újoncok 70 százaléka tudott irni-olvasni, Romániában pedig a katonáknak mindössze 59 százaléka, AZ oláh iskolák, tanit°k és lelkészek á llamsegélye évi nyolcmillió aranykorona körül járt, A magyarországi szerbek 51 százaléka, a társországiak 32 százaléka, a szerb királyságbelieknek csak 2° százaléka tudott irni-olvasni: minél nagyobb volt az önállóságuk, annál kisebb műveltségre tettek szert. Az oláh kézben lévő egyházi és birtokközösségi földel: területe egymillió holdat tett ki, a szerbek kezén lévőké 150.000 holdat. Az erdélyi evangélikus szászok 3 6,000 hold földet és nyolcmillió aranykorona tőkevadont állitottak kulturális és gazdasági céljaik szolgálatába, A magyar földműveseknek fel¥°oirtoktalan/ az oláhoknak és a tótoknak csak egyharmada. Az Amerikából hazahozott pénz, a nemzetiségi pénzintézetek, a pópák és dászkálok közreműködése egyre fogyasztotta a magyarság birtokállományát, s növelte a nemzetiségekét. Sok oláh és szerb község nem kényszerült pótadó kivetésére, mág a szomszédos magyar községek lakosainak 40-50 százalékos pótadót kellett fizetniök, A trianoni Magyarország még továbbfejlesztette a kisebbsé— ségek jogait. Az 1924, évi II, tc, a kisebbsége:, nyelvében jártas tisztviselők alkalmaz ás át rendeli el. - Biztos itva van a szülői: szabad választási joga a tanitás nyelve tekintetében, s a csekélyszámu és szétszórtan élő kisebbségek iskoláit a koldusszegény trianoni Magyarország 1,800.000 pengő állami és községi segélyben részesiti. Kenéz professzor a továbbiakban rámutatott arra, hogy á szerződéses kötelesség, a nemzetközi béke, az egyetemes emberi érdek, a belső konszolidáció, a jogbizonytalanság veszedelmei mind arra köteleznék az utódállamokat, hogy a magyarság jogait tartsa"- tiszteletben. Az utódállamok azonban ezeket semmibe sem veszik. A népszámlálási adatok meghamisításával a magyaroknak . az utolsó magyar népszámláláskor kimutatott számát Románia 1,8 millióról 1,5-ra, Csehszlovákia 1,070.000rcl 720.000-re, Jugoszlávia 565.000-ről 468.000-re szoritotta le. Az előadó megdöbbentő adatokat sorolt fel a tömeges raagyargyilkolásr ü l. Kiutasítással, kiüldÖzéssel, kivándorlásba kergetéssel 5s fogyasztják a magyart. Sázezerszámra vonják meg állampolgárságát. Csak Nagyváradon 24,000 állampolgársági ügy hever ma, Trianon után tizennyolc évvel e1intézet lenül r A magyarság számának folytonos csökkentése és magyar nyelvterületeknek csehekkel, tótokkal, oláhokkal és szerbekkel való elárasztása a magyarság kollektív nyelvhasználati jogát teljesem megsemmisíti, Pozsony 19,000 és Csallóköz 25,000 magyarjának semmi nyelvhaszQ,. nála ti joga nincs a hivatalos életben, \.• /Folytatása következik*/
