Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-22 [158]

MAGYAR ORSZÁGOS TU.DÓ3ITÓ Kézirat Tizenötödik kiadás, Budapest, 1937. február 22. / XIX, évfolyam 42. szám, HIREK A SZeLÁSSZAB iDS ÁGGAL VÁLÓ VI ,S ZÜÉLÍSEK MEGTORLÁSA. A Magyar Jogász­egylet közjogi es közigazgatási jogi szakosztálya dr. N érne t h y Ká­roly elnökletével hétfőn este ülést tartott, amelyen dr. Nagybölöni B ö ­1 ö n y József ügyvéd tartott előadást a szóláss zabadsággal v aló visz­szaélasek megtorlás áról. Kifejtette, hogy a törvényhozó testület tagjait megillető mentesség conditio sine qua non-ja a testületi alapon szerve­zett törvényhozásnak. Nem érinti ezt azonban a szólásszabadságnak az a korlátozása, ^mely magától a törvényhozó testülettől származik. A korlát­lan szólásszabadság egyértelmű lenne ugyanis a parlament működ ,,-s enek meg­bénításával. A szólásszabadság vagy a törvényhozó testület tagját a tes­tület működés ében való részvételre irányuló tevékenységével kapcsolatban megillet.) mentesság büntetlenséget biztosit azonban jogsértő ténykedések számára is. Ismertette, hogy a mentelmi jog mai állása szerint közömnös a törv íny hozó testület működésiben valc részvételként jelentkező tény­kedés tartalma, A nemzet érdekében kifejtendő törvényhozói munka sike­ressége nem egy esetben meg is kívánhat olyan kijelentéseket, amelyek önmagukban véve a jog által védett érdekekbe ütköznek. Tény azonban az is, hogy ez -z úgyszólván korlátlannak tekinthető mentesség tág teret nyit a visszaélések számára. Ismertette ezután a külföldi rendszereket, majd kifejtette, hogy a külföldi irodalom már ragtői fogva sürgeti a legszembetűnőbb vi ss záss ágok megs züntetésót. Haz.,i mentelmi-jogi gyakor­latunkban es irodalmunkban is mindinkább teret nyer ez a törekvés. A meg­oldás vezető gondolata: a fele letmentesség határának megvonás ánál a súlyt nem az alkalomra kell helyezni, amellyel kapcsolatban a kifogásolt működés lefolyt, hanem a működés tartalmára, a törvényhozói hivatás be­töltésével való kapcsolatára. Ki zár ü lag maga a törvényhozó testület lehet illetékes annak megállapítására^ vájjon mennyire terjedjen ki a mentesség hatálya* E körön belül csak a szóbeli, vagy Írásbeli ny 11 tkozatok, vagy közbeszólások esnek, s ezek elbírálásának alapját az illető parlamenti tag szándéka képezi. A mentelmi bizottság jogkörének kiterjesztése pedig elkerülhetetlenné teszi a blzot'tság megalakításának és összetételének uj alapokra fektetését. A tetszéssel fogadott előadás után élénk vita következett. /MOT/Hu A SZOCIÁLIS KOLLÉGIUM ELŐADASA. A Magyar Vöröskereszt Egylet szociális osztálya önkéntes munkatársainak Szociális kollégiumában kedden, február 23-án este félhat órakor dr. Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő elő­adást tart "A szociális gondolat fejlődése" cimmel a Vöröskereszt székhá­tában: VIII., Baross utca 15. szám alatt. Vendégeket szivesen látna!;. Be­lépés ós ruhatár díjtalan, /hOT/X, VAJDASÁGI IRODALMI EST. A délszlávországi magyar irok első hazai felolvasó kőrútjukat kezdik meg a Budapesten március 5-én este nyolc órakor a Zeneakadémia kamaratermében tartand 0 Vajdasági Irodalmi Esten. Az iröl- - dr. Borsodi Lajos, Börcsök Erzsébet, dr. Farkas Gejza, F. Gá­lát bos Margit - dr. Várady Imre, a közművelődési egyesületek elnökének vezetésével érkeznek, s hozzájuk csatlakoznak a Vajdaságból elszármazott költők, Csuka Zoltán és Fekete Lajos, Az igen szépnek Ígérkező Vajdasági Irodalmi Est műsorát ének- és zeneszámok egészítik lei. Rigó Magda, a^ m, kir. Operaház tagja Lányi Viktor zongorakiséretével Kosztolányi-Lányi dalokat énekel, Hess Mady hegedümüvésznő pedig dr, Herz Ottó zongoraki­séretével szerepel. /MOT/B < : '\A

Next

/
Thumbnails
Contents