Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-20 [158]

Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937, február 2o. ELÍTÉLTÉK GRÓF SERÉNYI MIKLÓS FÖLDBIRTOKOS TOLVAJAIT. Kassai János harminchétéves váci lókereskedő valamint Kovács Gyula huszo;nyolcéves és Kovács Ernő harmlnchároméves váci alkalmi munkások összebeszéltek és az 1934 év novemberének egyik napján, az esti órákban szekere ken kivonultak Kerekes Zoltán környékbeli földbirtokos lucernásába s ott - az éj leple alatt - hozzáláttak a lábon álló lucerna betakarításához. A takarmányt felrakták szekereikre és éppen tovább akartak hajtani, amikc előkerült Ponty István esküt tett mezőőr, aki a tettenért embereket felszólította, hogy a lopott takarmányt haladéktalanul rakják le kocsijaikról, A három takarmánytolvaj á felhívásnak nem tett eleget, sőt Kassai ostorával a csősz felé sújtott, Kovács Gyula feléje hajitotta élesrefent baltáját, Kovács Ernő pedig fizikailag igyekezett megakadályozni a mezőőrt, hogy az ostorsujtés és a baltacsapás'elől kitérhessen. Ilymódon a három tolvajnak sikerült is megakadályoznia, hogy Ponty István csősz tőlük a lopott lucernát elvehesse s a takarmányt csak később - csendőri segédlettel sikerült az uradalom részére visszaszerezni. Néhány nappal ezután,1934 november 26-án Kassai János, Kovács Gyula és Tóth János harmincnyolcéves foglalkozásnélküli szentendrei vasműikás - teljesen hasonló előkészületek után - Serényi Miklós gróf nagybirtokos vácdukai uradalmából ugyancsak nagyobb mennyiségű lucernát tulajdonító tt e 1 . A .takarmánytolvajóknak a pestvidéki törvényszék előtt kellett számot adniok bűncselekményeikről s az elsőfokú biróság - a terhelő bizony ité kok alapján - bűnösnek mondta ki Kassai Jánost és Kovács Gyulát rablásnak tekintendő bűntettben, hatósági közeg elleni erőszak, valamint lopás bűntettében s ezért mindkettőjüket egy-egyévi börtönbüntetéssel sujtot ta. Kovács Ernőt a törvényszék rablásnak tekintendő bűntett és hatósági közeg elleni erőszak büntette cimén nyolchónapi börtönre Ítélte; Tóth Jánost pedig lopás vétségében mondta ki bűnösnek és ezért tizenötnapi fogházbüntetésre itélte el. Az itélet meghozatalánál a törvényszék nyomatékos enyhitő körülménynek vette, hogy a sértettek kára nagyrészben megtérült. A budapesti tábla az elsőfokú Ítéletet nagyjában és általánosságban helybenhagyta, mindössze Tóth János fogházbüntetését szállította ke nyolc napra. Tóth János büntetése jogerőssé vált, a többi vádlott, valami: t védőik semmisségi panaszt jelentettek be a királyi kúriához, /MOT/ Ky. GYÚJTOGATÁS MIATT TÖBBÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK KÉT FIVÉRT, Idősb, Pásztor Sándor tizenkétholdas kiskunfélegyházai gazdálkodó rossz viszonyban élt a szomszéd tanya birtokosával: Rigó Lmre kisgazdával. Rigó* ék szérűskertjében az 1936 év januárjában több kazal széna és szalma"volt •betakarítva. Idősb. Pásztor két felnőtt fia uton-utfélen hangoztatta, hogy "hamarosan bosszút állnak Rigó gazdán, akinek szérűskertjére rövidesen fel fog szállani a veres kakasl" Igy is történt: 1936 január 12-én, hajnaltájt a Pásztor-fivérek odalopódzkodtak Rigó Imre szérűskertjéhez és egyikük a szalmakazlakat, másikuk a szénaboglyákat felgyújtotta, A Pásztor-fiuk a vizsgálóbíró előtt beismerték bűnösségüket, de a kecskeméti törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson mindent visszavontak, A törvényszék azonban a terhelő adatok ala^pján megállapította bűnösségüket s mindkettőjüket gyújtogatás bűntettében mondta ki bűnösnek, Az elsőfokú biróság Pásztor Lászlót négyévi fegyházra, a büntetett előéletű ifj. Pásztor Sándort pedig öt és félévi fegyházbüntetésre itélte el, A budapesti tábla Kállay-tanácsa most - a fennforgó enyhitő körülmények 'mérlegelésével - Pásztor László büntetését háromévi és hathónapi fegyházra, az ifj. Pásztor Sándorra kirótt büntetést pedig ötévi fegyházra csökkentette, A tábla Ítéletében mind a közvádló, mind a közvédő megnyugodott, /MOT/ Ky..