Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1
1937-02-04 [157]
HÉTHÓNAPI BÖRTÖN UTÁN JOGERŐS FELMENTÉS. \ pestvidéki királyi ügyészség vádat emelt Romháti József harmincötéves dunakeszi! soffŐr ellen lopás büntette elmén, A vádirat szerint a gépkocsivezető* \iz 1934 év decemberének egyik napján tudomást szerzett arról, hogy sógora: Mogony István Iparosmester nem tartózkodik otthon, a dunakeszi! lakásán; Romháti ezért állitólag titkon, álkulccsal behatolt ebbe a lakásba és az Íróasztal fiókjából 660 pengő készpénzt, a vád szerint, eltulajdonitott. Romháti József a pestvidéki törvényszék előtt visszavonta a csendőrségen tett beismerő vallomását, Azt állította, hogy azért vállalt r magára a lopást, mert félt, hogy a csendőrök megverik s kihallgatása ho:s szabb ideig el fog húzódni, pedig sietnie kellett, nehogy esetleges késé se miatt soffőri állását elveszítse. Ezért inkább mindent magára vállalt, A törvényszék a vádlottnak ezt a védekezését - több tanú kih r n gatása után - nem fogadta el, A kihallgatott csendőrök tanúvallomása szerint a vádlottnak semmiesetre sem volt oka megveretéstő1 tartania; minden kényszer nélkül, spontán tette meg beismerő vallomását, amelyben még azb is megjelölte, hogy a lopott pénzt nőkre, mozira, mulatozásra költötte el, Az sem áll meg, - a törvényszék szerint - hogy a vádlott attól tartott} e*i bocsátják éllásáb ö l, ha a hosszas vallomás tétel miatt elkésnék munkahelye ről. Sokkal inkább tarthatott elbocsátást ó i a vádlott, ha beismerő vallomása munkaad 0 jának esetleg a tudomására jut. Végeredményben a törvényszék arra a megállapításra jutott, hogy a lopást Romháti József vádlott követtel, akit ezért héthónapi börtönbüntetéssel sújtott. Súlyosbító körülménynek vette a biróság az itélet meghozatalánál azt, hogy a vádlott közeli rokona bizalmával élt vissza. A budapesti tábla Kecskés-tanácsa azonban - a fellebbviteli • "tárgyaláson - nem látta tárgyi bizonyítékokkal igazoltnak a vádat s ezé- i; • omháti Józsefet a betöréses lopás bűntettének vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette. A tábla az ügyben jogerősen itélt, /MOT/ Ky. „„* "AZ ÉTTERMI SZAKMÁBAN SZOKÁSOS, HOGY AZ ÓVADÉKOT - LEGALÁBB RÉSZBEN ~ ... ELőZő FŐPINCÉR KÖVETELÉSÉNEK KIELÉGÍTÉSÉRE FORDÍTJÁK." k királyi ügyészség vádat emelt özv. Schück Miksáné budapesti étteremtul.. k donosnő ellen sikkasztás büntette cimén, A vádirat szerint özv, Schückné az 1934 év augusztusában óvadékképpen átvett Schwartz Imrétől hétszáz per. gőt s ennek az összegnek a felét állitólag jogtalanul a saját ©óljaira frr ditotta, A büntetőtörvényszéki főtárgyaláson megállapították, hogy Schwu"f•• Imre 1934 nyarán özv, Schückné vendéglőjébe főpincérnek közvetítette So™, i. Vilmost, Somlónak 67oo pengő óvadékot kellett letennie, 6000 pengőt |éteu;, 7oo pengőt pedig helyette Schwartz Imre helyezett letétbe, Somló nemsokk-J ezután kilépett az üzletből s ekkor visszakapta a hatezer pengőjét, visz .• Schwartz állitólag csupán 35o pengőt kapott vissza, a fennmaradó másik Z.< a pengővel Schückné - a marasztaló polgári birósógi itélet ellenére - adása maradt, Özv. Schück Miksáné a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy az üzletet nem ő, hanem a fia vezette, aki azóta meghalt. Tagadta egyébként, hogy a kérdéses hétszáz pengőnek óvadék jellege lett volna, sőt azt is t. gadta, hogy ezt az összeget Ő valaha is kézhez vette volna. A biróság tér - kényt állapította meg, hogy az elismervényen az "óvadék" megjelölés valótan nem szerepel s arra sincs bizonyíték, hogy a pénzt a vádlott vette volna át Schwartztól, "Schwartz sértettnek, mint a szakmában jártas közvetítőnek egyébként is tudnia kellett, hogy az éttermi szakmában szokásos, hogy a felvett óvadékot legalább is részben az előző főpincér követelésének kielégítésére fordítják" - hangzott a törvényszéki itélet megállapitása, amely egyébként özv. Schück Miksánét a sikkasztás bűntettének vádja alél bizonyítékok hiányában felmentette, - A budapesti tábla a felmentő Ítéletet most jóváhagyta. /MOT/ Ky.
