Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-03 [157]

/FkTklSHAZY 'ÍIIT-X ÁLL.M TITKÁR ELŐADÁSA A MkRNÖKPOLITIIa.I TARSáSÁGBAN. Folytatás 1*/ - Ezekkel a számokkal a mai helyzetről akartam kepét adni i A kritikus . •• eddigi rendezés eredményeit bizonyára kevésnek találja, de arra is gondolni kell, hogy mennyi ellenállást es nehézséget kellett leküzdeni. Idetartozik még annak megállapítása ls, hogy elsisorb.«n ott kellett közbelepni, ahol a bérviszonyok a legtürhététlenebbek voltak, s itt a munka term szetesen nehéz és lassuütemü volt. Viszont, ha meggondoljuk, hogy a rendezetlenek százalékában szerepelnek avasmunkások is, ahol közismerten kielégítőéit a bérviszonyok és formai rendezésre csak azért nem került sor, mert sürgősebb munkált mellett ezt a kérdést hátrább kellett állítani, akkor nyugodtan állíthatom, hogy a v -igzett munka jelentősége nagyobb, mint az az első megítélésre látszik. A bányamunkásságikereáeti - iszonyainak rendezésénél mas utat választottunk. Itt nem voít szüks-g arra, hogy legkisebb munkabérmegállaplto bizottságokkal d'-kno :zunk. Nem engedtünk mesterséges hangulatkeltéseknek sem, amelyek cca 5 pengős átlagos vájárkeresetek megjavítását célozták. Itt elsősorban a legelesettebb szegény bányásztestvéreink hóna alá akartunk nyúlni, .^kiknek átlgkeresete a 3 penget sem érte el. A bányafőhatóság munkájának köszönhető, hogy ma Magyarországon három pengő alatt vájárkereset nincs. A bányamunkásság bérviszonyainak megítélésénél nem szabad figyel. men kivül hagyni a bányavállalatok által fentartott éle Amloikkek árában jelentkező fontos szerepet sem. Amennyiben szüksége mutatkozik, a legkisebb bérme

gallc.pltó bizottságok hatályát erre a területre is klterjes ztjük. - Á hármas tagozatú munkavállaló, munkaadó es pártatlan tagokból álló legkisebb munkabérmeg állapi tó bizottságok szervezete a másféléves gyakorlat alapján beváltn k mondható. Másfél evvel ezelőtt elvi vitára adott okot, hogy a •nagyipari szektorban helyes es cliwe seto-e egyedül a legkisebb munkabéreket megállapítani, csupán a legkisebb munkabernek a rögzítése nem fog-e befelé nivelláló hatást gyakorolni, nem voln^-e he yesebb egyidejűleg az átlagmunkabernlvót ls lerögzíteni? Más. fél av tapasztalatai alapján mondh. tom, hogy'ilyen irányú indokolt panaszról nem szerzett a minisztérium tudomást. De miután nem a dogmatikus elvek a mérvadók, hanem a gyakorlati élet követelményei, amennyiben a jövőben ilyen befelé nivelláló tendencia jelentkezne, nem fogunk elzárkózni az átlagos munkaberek szabályozásának kérdése elől sem, - A berkardesektol elválaszthatatlan a munkaidő szabályozásának kardosé is. Újra a Re rum Nov a rumból Idézek: "., a lélek javaival összefüggésben az ünnepi munk.szünet szükségessége*•»'-Sem az igazságos,, ság, sem az emberi érzés nem engedi meg a munka olymartékü fokozását, mely a lelket eltompítja es a testet agyonsanyargatja," A vasárnapi munk szünet kérdésében ujabb törvényes felhatalmazásra nem volt szükség, csupán a végrehajtási rendelet szigorításával és az ellenőrzés hatályosabbá tételével igyekeztünk a munkaszünet elvének gyakorlati ervanyesül._st szerezni. A munkaidő szabályozására ugyancs k megvan az iparügyi kormánynak a felhatalmazása. Erre annál is Inkább szükség volt, mert eddig a hazánkban érvényben lévő iprtörvr.ny csak azt a korlátozást állította fel, hogy a munkavállalókat napi tizenhat órás keretben tizennégy órán tul foglalkoztatni nem szabad. A rendelet elvben a negyvennyolc órás heti munkaidőt valósítja meg. Az elmúlt másfel ev alatt bevezettük a negyvennyolc órás heti munkaidót az asztalos, kárpitos, sokszorosító, cipő, esi ;

.ma es papücSkaSZltŐ iparban és ki bocs ártottuk a textiliparra vonatkozó rendeletet is, amely azonban mag nem lepett aletbe. Előle szit :s alatt áll a munkáld erende le t a szabó, malom, as sütőiparban. Szánokban az Ipari munkásság 18 százalékának munkádőpzabályozása e UntJ .;st nyert, 9 százalék sjiabályozás alatt áll, 75 százalék rendezetlen. Itt meg kell jegyezni, hogy a munkaidő szabályozása az ipar számos területen a termelő apparátus átállítását feltételezi. |gy a textiliparban másfél évi vei ezeloet ót évre becsülték az átállítás Idős zükseglet et, mig most pár I hete a textilipari munkai d orende le t már megjelenhetett _s a uiunkab ers za'ij^báljozáoSal egyidejűleg lép hatályba. |\ /Folytatása következik./