Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1
1937-02-03 [157]
EGYHÁZI HÍREK /Darányi Kálmán miniszterelnök egyházfőgondnoki beiktatása. Folytatás 2./ egyház szeretnénk lenni a Szentírás értelmében. Igen érdekes szavalt igy végezte Szabó Imre esperes: Nem' igénylünk Nagyméltóságodtól többet, mint bármely máqfeagyar állampolgár, de kérjük, hogy ami jog, amiben az egyház tekintélye van érintve, azokban nyíltan szólhassunk és ugyanakkor kérjük, hogy ha megérdemeljük, feddjen meg bennünket. Megáldotta utolsó mondataiban Darányi főgondnokot: Higyj magyar népednek isteni rendeltetésében, higyj a magad küldetésében, engedj lelkiismereted legszentebb ihletéseinek és amikor a legnehezebb és legszerencsésebb 6rál$ vannak, akkor lágy legközelebb az Örökkévalóhozl" Parányi Kálmán főgondnoki székfoglalója. Altalános figyelem közepette kezdett most székfoglalójába Darányi Kálmán. Igy szólt: - Méltóztassanak megengedni, hogy erről a helyről, amikor legelőször szólok főgondnoki minőségemben, elsősorban is megköszönjem azt az egyhangúan nyilvánult bizalmat, amellyel engem a főgondnoki tisztre megválasztani szívesek voltak. Belekapcsolódom Szabó Imre esperes ur szavaiba, ő azt mondotta, hogy a mi magyar református anyaszentegyházunk nem ad kitüntetéseket: én mégis ugy fogom fel ezt a megválasztást, hogy az kitüntetés, amit igyekszem később kiérdemelni. Megemlékezett ezután elődjéről, Ilosvay Lajos titkos tanácsosról, "aki államférfi volt, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, kiváló és nagy tudós mint egyetemi tanár és buzgó tagja ennek a gyülekezetnek, mint főgondnok pedig életével és a gyülekezeti munka irányításában való szerepével mindig példát mutatott; betegen, külső öregségében is fiatalos lelkesedéssel vett részt mindig a gyülekezet vezetésében, a hála és kegyelet szavával emlékezem meg róla" . Megköszönte most Darányi Kálmán főgondnok Ravasz püspöknek megjelenését ós igehirdetését, imáját a gyülekezetért: "Ami lánglelkü püspökünkkel akkor találkoztam először - úgymond -, amikor még személy ós test szerint nem is ismertem. Még egészen fiatalember-koromban Erdélyben kezembe került egy Írás, amelyben arról szólt Ravasz László, hogy amikor Krisztus urunknak a Golgotára vezető uton a keresztet vállairól átvette Cirénei Simon, azt hitte, hogy ő, Simon viszi tovább a szörnyű terhet, pedig akkor is Krisztus vitte: a legtömörebben találtam meg ebben a fejtegetésben a megváltás lényegét." Köszönetet mondott a főgondnok ezután elnöktársának, id. Szabó Aladár dr.-nak, majd Szabó Imre esperesnek üdvözlésükért. Köszönöm, hogy az esperes ur hangoztatta támogatását a szunnyadó lelkek állandó és szakadatlan ábres ztgetésében. Igy folytatta Darányi Kálmán főgondnok: - Kijelentem, hogy főgondnoki tisztemben mindig az fog előttem lebegni, amit az Ur Jézus mond, Márk evangéliuma X, részének 44. verse szerint: "Es aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen", /éljenzés ./ - Néhány szót akarok mag mondani a mindenkit fenyegető felforgató törekvésekről, a felekezetek egymásközötti viszonyár°l és a mi egyházunk teendőiről. Ma, ebben a zűrzavaros világban nagyon határozottan kell tudnunk állást foglalni a felforgató törekvések ellen. Ma a legkülönbözőbb eszmeáramlatok küzdenek egymással, ma erősen kísért a sátán, az istentagadó, Krisztus-ellenes áramlatok erősödnek mindenfelé és folyik a harc, s további harcokra kell felkészülnünk. Pál apostol azt mondja a Korinthusi Levélben: "líert ha a trombita bizonytalan zengést tószen, kicsoda .készül a harcra?" - mintha csak bennünket figyelmeztetne ez a szóa zat. ís a harc eszközei nemcsak fizikaiak, hanem szellemiek is, jól je« 7 gyezzük meg itt, hogy a megfelelő szociális intézkedések az elesettek ér\ dekábeni szintén a harc egyik eszköze. /Lelkes helyeslés./ / - A keresztyén felekezetek egymásközti viszonyáról csak anynylt kívánok ezúttal megjegyezni, hogy a felekezetek között sokkal több a hasonlóság a közös vonás, mint a különbség, / Folyt, köv./
