Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-15 [157]

/A BiJROSS SZÖVETIG KOZGxüLÉSE. Folytatás 6/,/ Ezután Bornemisza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter mondott ünnepi serlegbeszédet, - Az itt egybegyűlt diszes közönség - mondotta - meggyőzheti a magyar közvéleményt arról, hogy a Baross Szövetség eszméinek érvényre jutását ra már megakadályozni nem lehet, A Baross Szövetség a • világháború utáni szörnyű összeomlás tapasztalatai alapján jött létre. Azok a pusztítások, amelyeket a kommunizmus a szervezetlen polgári társadalomban okozott, a magyar keresztény kereskedő- és iparostársadálomban is felébresztették a szervezkedés szükségességének gondolatát* A Baross Szövetség agilis vezetőségének érdeme, hogy nemcsak Budapest székesfővárosban, hanem a vidék nagy ipari és kereskedelmi gócpontjaiban is megteremtette a magyar kereskedő- és iparostársadalöm együttműködését. Ez a szövetség Baross Gábornak, a vas-miniszternek a nevét viseli, é aki nemcsak hogy éles előrelátásával modernizálta a magyar közlekedést/ és a magyar ipar és kereskedelem terén fejtett ki korszakalkot

0 működést, hanem már a maga idejében meglátta a céltudatos szociálpolitika szükségességét, i* A Baross Szövetség halhatatlan névadójának szelletíiében célul tűzte ki, hogy rávezeti a magyar közvéleményt arra, hogy a kereskedelem és ipar nemcsak hasznothajtó foglalkozás, több annál,mert a kereskedelem és ipar világszemlélete hatalmas erőtényező a magyar gazdasági életben és a magyar egyetemes világszemlélet kialakításában is, - Legfontosabb feladatunk, hogy ráneveljük a magyar középosztály sarjadékait az ipari és kereskedelmi pályákra, A Baross Szövetség is ezt a gondolatot tűzte lobogójára és most, mikor a magyar iparos- és kereskedőtársadalomhoz szólok, erőteljesen hangoztatom, hogy ezt a célkitűzést fokozottabb erővel kell megvalósitani. Ki kell irtani a magyar közvéleményből azt a téves felfogást, hogy a magyar keresztény középosztály nem alkalmas a kereskedői pályára, nincs kereskedői érzéke, nincs vállalkoz

0 szelleme. Rá kell vezetni a magyar társadalmat arra, hogy a kereskedelmi érzék hiányát célszerű neveléssel, előképzéssel megfelelően pótolni lehet és rá kell nevelni a magyar társadalmat arra, hogy az ipar és kereskedelem olyan foglalkozási ág,amely egyáltalában nem idegen a szabadságot és önállóságot szerető magyar lelkivilágtól, - Azok a kulturtórténelmi értéket jelentő ipari alkotások, amelyek a magyar ipari munkának a termékei, beszédes tanúbizonyságai annak, hogy a magyar ipari téren is tud hatalmasat alkotni, A magyar középosztálynak le kell számolnia azzal, hogy a feltörekvő ifjabb generációk nem tudnak mind közszolgálati pályán elhelyezkedni, s tisztában kell lenni azzal is, hogy a kereskedelem és az ipar terén végzett munka a köz szempontjából legalább is olyan értéket jelent a magyar nemzet számára, mint a közszolgálat' körében végzett munka. Hiszem és bizom, hogy a magyar középosztály meg fogja érteni az idők intő jelét, s az a lelki megújhodás, amelyet a társadalomban most látunk, meg fogja változtatni a magyar társadalom életfelfogását is és ki fogja alakítani azt az uj magyar középosztályt, amelyben a magyar ipar és a kereskedelem művelői kiváló helyet fognak maguknál: biztosítani, - Prohászka Ottokár a kereszténység jövő feladatait.', látnoki szemmel ebben jelölte meg: a kisemberek jogait elismerni és érvényesíteni kell a gazdasági életben. Szociális programirot tömörebben kifejezni ali lehet. Nyugodt lélekkel állithatom, hogy Prohászka Ottokárnak ezt az igéjét a kormány mindig szem előtt tartja, amikor a kisemberek, a kiskereskedők és kisiparosok sorsának javitásán dolgozik. A magyar életnek meg kell telnie uj szociális tartalommal, A munkás és a munkaadó között meg kell teremteni azt a viszonyt, amely kiküszöböli az érdekellentéteket és mindkettő munkaerejét a nemzeti &\boldogulás szolgálatába állitja, /Pelytatása következik,/