Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-09 [157]

-—ÉRDEKES ÉS ELVI JELENTŐSÉGŰ KÚRIAI HATÁROZAT A RÁGALMAZÁSI PÖRÖKBEN A BIZONYÍTÁS ELRENDELÉSE TÁRGYÁBAN. A kúria Töreky-tanácsa kisebb jelentőségű rágalmazás! ügyet tárgyalt, am>'-" y» len az alsófoku bíróságok azon az alapon marasztalták el a vádlottat, mert a vádlott mindvégig tagadta az inkriminált kifejezések használatát s igy az alsóbiróságok - az eddigi joggyakorlat szemmeltartásával - a bizonyi* tásl eljárás felvételét, mint feleslegeset mellőzték. Az ügy: " végső fokon a királyi kúria Töreky-tanácsa elé kerülb, ahol feloldották az alsófoku Ítéleteket s a kúria az ügyben elrendelte a bizonyítási eljárás lefolytatását. A kúria jogi álláspontját az alábbi, elvi jelentőségű okfejtéssel indokolta meg: 1 A vádlott tagadása kétségen kivül a védekezésnek egyik módja - állapította meg a kúriai Ítélet - ehhez a vádlottnak jgga van s ha ezzel a jogával él, ez a körülmény nem járhat azzal a joghátránnyal, hogy a vád» lott a bizonyítástól elessék, A cselekmény elkövetésének kérdése és a va* lóság bizonyítása külön-külön eldöntendő problémák, Elsősorban is a eselekw m ény elkövetésót kell bizonyítani s ha ez bebizonyulj még a vádlott taga dá» s.a esetén is el kell rendelni a valóság bizonyítását, Ebben a tekintetben k izárólag a becsületvédelmi törvény vonatkozó szakaszai az irányadóak, ezek pedig nem tartalmaznak olyan tiltó-rendelkezést, mintha tagadás esetén a bizonyítás nem volna elrendelhető. Ha ez a törvénymagyarázat helyes lenne, akkor a bizonyítást csakis olyan'esetben kellene elrendelni, ha a vádlott teljes ténybeli beismerésben van. Ebben az esetben az sem volna megenfeed™ hető,'hogy a vádlott olyanértelmü - őszinte - vallomást tegyen, hogy példánál nem emlékszik az általa használt kifejezésekre, illetve tényállítások,, ra

e Éppen igy azt sem lehetne elfogadni; hogy a vádlott csupán a vád egyik részére nézve tegyen beismerő vallomást. Ily jogi álláspont érvényesülése mellett a vádlott a valóság bizonyításának lehetővé tétele érdekében okr vetlenül beismerő vallomásm egtételére kényszerülne, ami pedig a büntetőtörvénykönyv szellemével, nevezetesen az anyagi igazságra való törekvéssel n em volna összeegyeztethető. Éppen ezért a valóság bizonyításának elrenöe-= í ése nem függhet a vádlott tagadásától vagy beismerésétől, hanem kizárólag attól, hogy a bizonyított becsületsértő vagy rágalmazó állit ás ok, illetve kifejezések használata a közérdeknek vagy a jogos magánérdeknek megóvása céljából történt-e." A nagyérdekessógü kúriai Ítélet az eddig követett joggyakorlattal szemben egészen uj hely zetet teremt. /MOT/Ky, FÉLTÉKENYSÉGBŐL - EMBERHALÁL. . Szálai Pál cipészmester albérletben lakott Göncz József iparos pestszenterzsébeti lakásán. Göncz ekkoriban vált el a feleségétől, akit nemsokkal ezután Szálai Pál nőül vett. Szálai Pálnak tudomására jutott,.hogy felesége a házon kívül sürün találkozik egykori férjével: Göncz Józseffel. A cipészmester elvakult féltékenységében izgi tott hangon felelősségre vonta Göncz Józsefet, majd a vita hevében olyan erővel döfte mellbe zsebkésével, hogy a szerencsétlen Göncz József su lyos sérülésébe azonnal belehalt, A p estvidéki törvényszék Szálai Pált erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés büntette miatt nyolcévi fegyházbüntetésre Ítélte s ezt a bünte*, tést most a tábla Kállay*,tanácsa - a nyomatékos enyhítő körülmények mérle-- gelésével - hatévi fegyházra csökkentette. A tábla ítélete jogerős. /MOT/Ky.