Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-09 [157]

PESTVÁRMEGYE /Pestvármegye kisgyülése, F-olytatá 8*1*/ Linhardt Ar.tal felszólalásában szintén a nagy drágaságról beszélt, amely főleg a kisembereket és a fixfizetésü középosztálybelieket su.itja. Sajnálatos az, hogy főleg a legszükségesebb cikkeknél következett be a nagy drágulás, amelyet elviselhetetlenné tesz az is, hogy a fizetéseket és a béreket csökkent ették. Sürgette a felszólaló, hogy a jövedelmeket arányositsák az árakhoz, a köztisztviselők fizetését fel kell emelni arra a szinvonalra, amelyen évekkel ezelőtt voltak, a magántisztviselők fizetését és a munkások bérét pedig olyan mértékben kell emelni, amilyen mértékben a drágaság emelkedett

e

Megállapitotta a továbbiakban a felszólaló, hogy sok még ma is az Ínséges a vármegyében, ennek ellenére az inségjárulékokat leszállították

0 Végül kérte a vármegye vezetőségét, hogy a gödöllői u.n,halálkanyart szüntessék meg, épitsék át, mert ezen a helyen életveszélyes a közlekedés,a környék lakossága állandó rettegésben él* A felszólalásokra N e y Géza főjegyző válaszolt, aki több felvilágositás után közölte, hogy a drágaság kérdését a vármegye a legközelebbi kisgyülésének napirendjére tűzi. Ezután a kisgyűlés a napirenden szereplő 454 pontból álló tárgysorozatot tárgyalta le, /LiOT/Vr

e HÍREK —ILLÉS JÓZSEF PROFESSZOR SZÉFFOGLALÓ ELŐADÁSA A MAGYAR TUDOMÁNYOS Ak.dJÉMIÁN, A Magyar Tudományos Akadémia bölcseleti, társadalmi és'történeti tudományok osztálya Kornis Gyula elnökletével ülést tartott,, Az ülésen Illés József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az Akadémia rendes tagja székfoglalóul "A magyar rendiség társadalmi alapjai" cimmel adott elő„ Bemutatta a rendi világ intézményeinek kialakulását tárgyaló nagyobb tanulmányának néhány fejezetét

e

Vázolta azokat a gazdasági, politikai és szellemi tényezőicet, amelye].: a kor képét kialakítják. A gazdaságiak közül rámutatott a fellendülő mezőgazdaságnak az életmódra és a társadalmi hovatartozásra elhatározó nagy szerepére, A politikai tényezők közül az Anjouk dinasztikus politikáját, abszolutisztikus törekvéseit, Zsigmond ingatag jellemét és az oligarchákkal szemben folytatott várostámogató politikáját, majd Mátyás koréban a humanizmus elterjedését és a hűbéri irányú fejlődés időleges megszakadását emelte ki, A szellemi tényezők, az eszmék és eszmények, világából pedig a hübéries ideológiát és ezzel éppen ellentétesen a Szent Koronatan jelentőségét hangsúlyozta« A magyar jogászi gondolkodásnak ez a legnagyobbszabásu terméke nemcsak a magyar állami egységet és az alkotmányosan megosztott közhatalmat fejezi ki, - hanem különösen a keletkezés korában és szomorú aktualitásként éppen ma is - eszményszerü kifejezése annak a vágynak, amely egy szervezetbe akarja-összefoglalni a széthulló részeket és kifejezni a magyar integritást, A továbbiakban fejtegetései során az előadó a tárgadalmi osztályszervezetből, az egyes rendek jogi helyzetének és ismérveinek részletes tárgyalásából a nemesség egységének problémáját emelte ki, részletesen fejtegetve a Werbőczy-féle "una eademque nobilitas"-tan jelentőségét. Ez a tan, amely a kornak jogi bibliájába vált, a Hármaskönyvön fejtette ki a maga nagy hatását., a fejlődés során nagy mértekben eredményezte, hogy olyan rendi különbség, mint külföldön, nálunk nem jött létre. A nemesi osztályon belül a rendi válaszfal sohasem emelkedett olyan magasra, hogy elzárta volna a köznemesség jogi életét a főnemességtől. Hálunk - a hűbéri eszmék sokszoros behatása ellenére - soj hasem jött létre subinfeudátio, amely pedig nyugatangliát sem kivéve, I annyira megbontotta a nemzeti egységet és nem volt tartcmanyuraság sem, / amely különösen Németországban és'Franciaországban hatalmaskodott el* - /folyt, kövo/