Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-08 [157]

—KOHOLT HALÁLHÍRREL SZÖKTETETT ROMÁNIÁBA EGY OKIRATHAMISITÓT... Zsillé Zsigmond magántisztviselő bűnpártolás vétsége miatt állott ma dél­előtt, a büntetőtörvényszék Lengyel Ernő dr. elnöklésével tárgyaló tanácsa előtt.A vád szerint azzal követte el a bűncselekményt, hogy 1935 február hetedike és tizedike közötti időben a magánokirathamisítás és sikkasztás •• miatt bűnvádi eljárás alatt álló Rudas Pált kisegítette Romániába,mégpe­dig olyképpen, hogy koholt halálhírről szóló táviratot küldetett magának, A vádlott védekezésében elmondta, hogy igy ismerőse mttotta be Rudas Pálnak, aki elmondta, hogy sürgősen Romániába kell utaznia/ Minthogy a román követség a kérdéses napon nem adott kiutazás! engedélyt| felhivta telefonon ismerősét az egyik követségi tisztviselőt és tanácsot kért tőle, hogy mit lehetne csinálni. Az illető azt válaszolta, hogy indokolt eöetbea ilyen alkalommal is ad a követség engedélyt. Ha például haláleset történik a Romániába élő" családban s érről a hozzátartozó értesítést k&pj külön <?n* gedély nélkül is megkaphatja az illető az átutazó vízumot* Ezek után tele» fon'lt Romániában élő feleségének és megkérte, hogy küldjön a Rudas Pállal közös elmére sürgönyt, amely szerint haláleset történt, Ez igy is kövét* kezett; megkapták a sürgönyt, amellyel átutazhattak a határon, A vádlott elmondta még, hogy ő is kiutazott Rudassal Romániába, kapott íoo pengőt ég Rudas fedezte az utazási költségeket is, Hangsúlyozta, nem tudta, hogy bűn* cselekmények miatt volt olyan sürgős az elutazás, kihallgatták tanúképpen Rudas Pált, akí± annakidején nyolchóna* pi börtönre Ítéltek, Ugyanúgy adta elő a történteket, mint Zsillé, azzal, hogy nem közölte vele akiutazás sürgősségének tulajdonképpeni okát. Még más tanút is kihallgattak,majla törvényszék Kesztler Ede dr, ügyészségi al­elnök vádbeszéde után vétségben mondotta ki bűnösnek Zsillé Zsigmondot s égért hétnapi fogházbüntetésre itélte. Az itélet jogerős, /MOT/Sy, s *»» ELÍTÉLTÉK A DETEKTÍV TÁMADÓJÁT. Pálinkás Imre asztalosmester az 1936 év júniusában szabadul* ki a váci fegyházból, ahol a lopás miatt reá kiszabott legutóbbi fegyházbüntetését töltötte ki. Pálinkás, aki különböző vagyon elleni bűncselekmények miatt már több Ízben szenvedett el szabadságvesztés-büntetést, kiszabadulása utíji alig egy hét múlva újra gyanutkeltő körülmények közé jutott, Varga Károly detektív ugyanis Sashalmon jártában arra lett figyelmes, amint Pálinkás az egyik lakóház kerítésére akart felkapaszkodni, A detektív igazolásra szólította fel Pálinkás Imrét, aki azonban igazolás helyett futásnak eredt, .. A véletlen alig két nap múlva újra a detektív elé hozta az asztalosmesterig . Varga Károly ezúttal a sashalmi cirkuszban pillantotta meg a múltkori gya­nús embert,' melléje ugrott s nyomban meg akarta szíjazni. Pálinkás erélye­sen védekezettm bicskát rántott elő és azzal a detektívet a combján meg­szúrta, Hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt indult meg Pálinkás­sal szemben a bűnvádi eljárás s a pestvidéki törvényszék megállapítva bű­nösségét,, rovott múltjára való tekintettel kétévi börtönbüntetésre itélte, A tábla Kállay-tanácsa ma foglalkozott ezzel az üggyel s a per­beszédek elhangzása után az elsőfokú itélet mértékét egyévi és háromhónapi börtönre szállította le, A tábla ugyanis nem vette súlyosbító körülménynek azt, hogy a vádlott a fegyházb ö l történt kiszabadulása után rövidesen ujabb büncselekmlnyt követett el, mert a vádlott - a tábla megállapítása szerint - ebbe a bűncselekménybe önkibáján kivül, tisztán a gyanutkeltő körülmé­nyek összejátszása folytán került bele, /MOT/ Ky, .

Next

/
Thumbnails
Contents