Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-21 [156]

A LISZT-KUTATÁS UJ UTJ.it ÉS PROBLÉMÁI. A Magyar Történelmi Társulat csütörtökön délután a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében nagy érdek­lődés mellett tartotta Domanov s zky Sándor egyetemi tanár el­nöklWével ehavi felolvas^ üles~t. Haraszti Emil "A Liszt-kutatás uj 'utjai _-s problémái" cimmel most készülő Liszt-monográfiáját mutatta be. Hangsúlyozta, hogy Liszt életének legfontosabb korszaka az 1823-tól 1846-ig terjedő francia periódus, amely kiformálja egyéniségét,es meg­határozza további fejlődését. Foglalkozik Haraszti Emil d'Agoult grófnő és Sayn Wittgenstein hercegnő szerepével Liszt intellektuális életével. Egykorú bizonyítékok alapján klmut tta, hogy az 1846. előtt francia nye Íven megje lent Liszt-irásokat Liszt csak szignálta és d'Agoult grófnő Irta, A későbbi irodalmi müvek pedig a heroegnővel való együttműködést eredményezik, A cigányokról irt könyvben a hercegnő szerepe csak stilisz­tikai, c cigány-elmelet teljesen Liszté, aki először a grófnővel akarta megíratni, azonban ő nem vállalta. Az előadó Liszt katolicizmusáról szól­va kimutatta, hogy az a vallási krizis, mely az életrajzlr°k szerint 1828-29_ben Lisztet rabul ejtette, a grófnőtől kieszelt történet, hogy kedveset érdekesebbé tegye és ehhez Liszt is hozzájárult. Haraszti Emil a továbbiak során Liszt és a francia roman­tikus zene kapcsolatait fejtegeti. Liszt előadómüvészete is párizsi ta­lajból sarjad ki. Uj típust teremtett,a heroikus francia zongoráét, aki külsőségeiben is a romantika arszlánjuit utánozza. Liszt kantilénáj ára befolyással volt a francia románc hősi és érzelmes tónusa, Chopinen ke­resztül az olasz belkantó, kot misztikus zeneszerző, . Urhan és Alkan, utóbbi a század egyik legérdekesebb zongorakomponlst áj a. Vagül Liszt Ferenc magyarságát fejtegetve Haraszti Emil Ismertette a magyarellenes osztrák es német hadjáratot. Liszt magyarsá­ga nem bi onyitható. Mivel őseinek németsége csak négy nemzedékre megy vissza, nem lehetetlen, hogy családja magyarból németesedett el, s igy nem nevezhető abszolút biztossággal németnek. Nem. is ez a fontos, h^nem, hogy Liszt a magyar nemzeti érzeleraközősségbe kivan tartozni, sohasem vallott német nemzeti művészeti programmot, még a francia-német háború alkalmával sem, amikor III. Napóleon titkos ügynöke, aki a császárt po­litikailag informálja. Liszt ma gy ars ág én ak zenei bizonyítéka kétféle ma­gyar stilusa : a romantikus naturalizmus, amelynek világszerte diadalmas élő alkotásai a rapszódiák, a másik stílusa szimfonikus, amelyhez nem volt megfelelő technikája, ezért nyomtalanul eltűnt. /MÓT/M UNTON 10 JANIGRO BUDAPESTEN. Az Olasz Kulturlntézet meghívására Buda­pestre érkezik Antonio Janigro ol^sz gordonkaművész, a fiatal olasz művesznemzedek egyik legkiválóbb tagja, Janigro január 23-án, szomba­ton délután fel 6 órakor az Olasz Kulturintazetben ad hangversenyt, amelyet a rádió is közvetít. Ezután hangverseny körútra indul vidékre, Debrecenben, majd Pécsett fog hangversenyezni az Olasz Kulturlntézet hel./i szervezeteiben, Antonio Janigró:'*süsorán klasszikus és modern szer­zem n ek szerepelnek, hallgatósága Locatelli, Vivaldi és Baoh darabjain kívül Ravel, Nin, Popper és más modrrn zene<%erzók szerzeményeiben is gyöny örköd he tik. Janigro fiatal kora ellenére /budapesti hangversenyé­nek napján tölti be I9-ik Életévét/ mar sikerekben gazdag múltra tekint­het vissza. Abszolút győztese volt három zenei nagydíjnak, amelyek közül legkimagaslóbb a párizsi Concours International de Musique 1935. évi nagydíja. A fiatal művész nag„: sikerrel hangversenyzett nemcsak Olasz­i országbanj hanem Angiiában, Franciaországban, Svájcban és Ausztriában f is./MOT/M, M)U

Next

/
Thumbnails
Contents